Utazási szerződés

Utazási iroda

Magyarországon utazásszervező- illetve közvetítő tevékenységet csak az utazási vállalkozó folytathat, akit a jogszabályi feltételeknek megfelel, és kérelmére a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által vezetett közhitelű nyilvántartásba bejegyezték. Ezt az utasok, a fogyazstók számára a nyilváűntartási szám jelzi, amit a szerződésben is fel kell tüntetnie az utazási irodának.

Az utazási iroda megválasztásánál számos szempont motiválhatja az utazót, azonban talán az elsődleges okok közé tartozik az utazás ára. Ez orientálja leginkább az egyes utasokat az adott út kiválasztása során. Ismerik ezt az indokot az utazási irodák is, és gyakorlatukban igyekeznek minél fogyasztóbarátabb árlistát kialalkítani, szűkítve akár az utazási csomag tartalmát is. Problémát addig ez nem okoz, amíg ezt tisztességesen teszik, és megfelelő tájékoztatást nyújtanak az utasoknak áraikról és ennek ellenértékeként az utazási csomag által magában foglalt szolgáltatások potos tartalmáról.

Amennyiben az utazási iroda nem tájékoztatta az utast a befizetett díjért cserébe kapott utazási csomag tartalmáról, úgy megtévesztés címén lehet kezdeményeznio a szerződés érvénytelenné nyilvánítását, azonban annak a bizonyítása, hogy az utas nem tudott arról a tényről, hogy az utazási csomag tartalma korlátozott, nehéz, mondhatni szinte lehetetlen.

Az utazási szerződés és az utazási iroda tájékoztatási kötelezettség

Utazási szerződés alapján a vállalkozó utazási iroda köteles a szerződésben meghatározott utazásból, az út egyes állomásain való tartózkodásból és az ezzel összefüggő részszolgáltatásokból- így különösen szállás, étkezés- álló szolgáltatást teljesíteni, a megrendelő pedig köteles a díjat megfizetni.

A szerződés akkor jön létre, amikor a felek minden lényeges, vagy valamelyikük által lényegesnek ítélt kérdésben megegyeztek.

Utazási szerződésesetén a lényeges kérdéseket a témát szabályozó 281/2008. (XI. 28.) kormányrendelet sorolja fel. Így az utazási szerződésnek a következőket kell kötelezően tartalmaznia:

1. az utazásszervező, továbbá - ha az utazási szerződést utazásközvetítő útján kötik- az utazásközvetítő nevét, székhelyét, telefonszámát,
2. az utazásszervezőnek, továbbá - ha az utazási szerződést utazásközvetítő útján kötik - az utazásközvetítőnek nyilvántartásba vételiszámát,
3. azutas nevét és lakcímét, továbbá - elektronikus úton kötött utazási szerződésesetén - elektronikus levelezési címét,
4. az utas által megrendelt szolgáltatást,
5. a szolgáltatás igénybevételének idejét, helyét,
6. a szolgáltatást nyújtó megjelölését,
7. adott esetben a személyszállítás eszközét és a célállomást,
8. a szolgáltatásnak a szervezési díjat is magában foglaló díját (a továbbiakban: a szolgáltatás díja), forintban meghatározva,
9. a szolgáltatás díjában nem benne foglalt, külön felszámításra kerülő adó, illetékés egyéb kötelező terhek (így különösen az üdülőhelyi díj, horgonyzási díj, repülőtéri illeték) forintban meghatározott összegét,
10. az utazásiszerződés alapján fizetendő teljes díj forintban meghatározott összegét,továbbá annak megfizetése rendjét és módját, valamint a díj módosításának lehetőségére vonatkozó, megfelelő tájékoztatást,
11. annak abiztosítónak vagy pénzintézetnek a megnevezését, amellyel az utazásszervező az előírt vagyoni biztosítékra vonatkozóan szerződést kötött,
12. az arra valófigyelemfelhívást, hogy az utas az utazási szerződésben vállalt szolgáltatásteljesítésével kapcsolatos kifogását köteles haladéktalanul közölni azutaskísérővel vagy annak hiányában a helyszíni szolgáltatóval, valamint
13. ha az utazásszervező közreműködőjének felelősségét nemzetközi egyezmény korlátozza,az erre vonatkozó tájékoztatást, a vonatkozó nemzetközi egyezményt kihirdetőjogszabály megjelölésével.

Amennyiben az utas az utazásszervező, utazásközvetítő által köt baleset-, betegség-, poggyászbiztosítást, továbbá ha az utazásszervező az utas javára szóló biztosítást kötött, az utazásszervező vagy az utazásközvetítő kötelesek átadni az ezzel kapcsolatos iratokat az utasnak, így a biztosítási kötvényt, a termékszabályzatát, valamint a biztosítás igénybevételére vonatkozó bizonylatot is.

Az utazási szerződésben elég utalni azon információkra, amelyek a tájékoztatóban már az utas rendelkezésére lettek bocsátva.

A bármelyik fél által lényegesnek minősített kérdéseknél akkor jön csak létre a szerződés, ha a másik fél azt elfogadja, és így az a szerződés részévé válik.

A szerződés érvényességi kelléke az írásba foglalás, amely kötelezettség a szerződés valamennyi kikötésére kiterjed. Az írásba foglalásnak nagy szerepe lehet a későbbiekben, egy esetlegesen felmerülő jogvita esetén. Megkönnyíti ugyanis a bizonyíthatóságot, valamint a szolgáltatás minőségének megfelelősége kérdésében kialakuló esetleges jogvita eldöntésénél az írásbeliség jelentős segítséget jelent. Az írásbeliségen túl előírás az is, hogy a szerződést papíron vagy - ha azt elektronikus dokumentumba foglalták - más tartós adathordozón az utas rendelkezésére kell bocsátani.

A szabályozás sajátossága, hogy a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásoktól az utas hátrányára nem lehet eltérni. Az utas hátrányára eltérő szerződési rendelkezések semmisek, helyükbe a kormányrendelet vonatkozó rendelkezései lépnek. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az utas hátrányára való eltérés nem teszi érvénytelenné a szerződés egészét, csupán az érvénytelen részek helyébe a rendelet előírásai lépnek.

Részvételi díj, emelheti-e az utazási iroda érvényesen utólag a részvételi díj összegét?

A részvételi díj az utazási jogviszony egyik legfontosabb elemét képezi az utas szempontjából.

A szerződés megkötésekor nem kell a teljes részvételi díjat befizetni, a szerződés a meghatározott mértékű előleg átadásával létrejön.

Utazási szerződésnél a szerződés megkötésekor előleg címén az utastól a díj legfeljebb 40%-nak befizetése követelhető. E szabály alól annyiban van helye kivételnek, hogy ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés ennél szigorúbb előlegfizetési szabályokat tartalmaz, akkor ezeket az utazási vállalkozó az utassal szemben is érvényesítheti. A díj teljes összegének megfizetését az utazás megkezdése előtt 30 nappal igényelheti legkorábban az utazási vállalkozó. A külföldi közreműködővel kötött eltérő tartalmú szerződés ebben az esetben is kivételt jelent a főszabály alól.

A kormányrendelet felállítja azt a garanciális szabályt, hogy az utazási szerződésben meghatározott díjak nem emelhetők, kivéve, ha a díjemelés lehetőségéről a szerződés kifejezetten rendelkezik.

Így sem elegendő ok azonban díjemelés megvalósítására, hogy a díjemelés jogát fenntartották. A díjemelés ilyenkor is kizárólag, a rendeletben meghatározott körülményekben bekövetkező változások esetén foganatosítható. Így a szállítási költségek(beleértve az üzemanyagköltségeket is) változása miatt, továbbá az egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó adó, illeték, valamint esetleges devizaárfolyamok időközi változása okán realizálható a díjösszegének emelése.

Ezeken a feltételeken túl is van még egy további korlátja a díjemelésnek. Az utazási vállalkozón kívüli indokokra alapított díjemelés sem lehetséges ugyanis az indulást megelőző 20 napon belüli időtartam alatt. Az utazás megkezdése előtti 20 napos periódus tehát kivételt nem tűrően mentes a díjemelés alól.

Amennyiben végül mégsem az utas személyesen utazik, abban az esetben kormányrendelet biztosítja az utasnak azt a jogot, hogy az utazást más személyre engedményezze, melynek alapján az utas jogosult a szerződésben lekötött utazásban való részvétel jogát harmadik személyre átruházni. Az engedményezés tényéről az haladéktalanul köteles értesíteni utazásszervezőt. Engedményezés esetén az engedményező utas és az engedményes harmadik személy az engedményezést megelőzően keletkezett szerződéses kötelezettségekért, valamint az engedményezésből eredő igazolt többletköltségek megfizetéséért egyetemleges felelősséggel tartozik.

Előszerződés utazásnál

Előszerződésről akkor beszélünk a polgári jogi jogviszonyokban, amikor a felek abban állapodnak meg, hogy egy későbbi időpontban egymással szerződést fognak kötni. Ez alapján kötelező lesz megkötniük a szerződést. Ha bármelyik fél megtagadja a szerződésmegkötését, a bíróság, az előszerződés szerinti tartalommal, ítéletével létrehozhatja azt.

Három esetben lehet ezalól mentesülni a Polgári Törvénykönyv alapján:

• ha bizonyítja a fél, hogy az előszerződés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerződés teljesítésére nem képes, illetőleg
• a szerződés megkötése nemzetgazdasági érdeket sértene, vagy
• ha e körülmény alapján a szerződés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.

A turizmusban gyakran alkalmazzák az előszerződést. Teszik ezt sokszor anélkül, hogy a felektudatában lennének annak, hogy mit alkalmaznak, és milyen jogkövetkezményei vannak e jogintézménynek.

Az előszerződést a szerződésre irányadó formában kell megkötni, s az ugyanazokat a feltételeket tartalmazza, mint a szerződés.  Utazási szerződés esetén így ezt is írásban kell megkötni. 

Utazási szerződések esetében nem rendelkezik maga a jogszabály arról, hogy mikor jön létre a felek között a szerződés, ezt az utazásszervező szabhatná meg az utazási feltételek között. Ennek következtében, csak a feltételekben foglaltak teljes megvalósulásakor jön létre a szerződés, míg ha csak részben teljesülnek e feltételek, akkor előszerződés jön létre a felek között.

Amennyiben az utazásiiroda prospektusában az a kikötés áll, hogy a szerződés az utas nyilvántartásban való feltüntetése után és az előleg befizetésével jön létre,azonban az utas nem a teljes előleget fizeti be, úgy nem utazási szerződés jön létre, mivel nem teljesült minden feltétel, hanem csak előszerződés, amely alapján a három indok alapján még van lehetőség a szerződéstől való elállásra,és a teljes befizetett előleg visszajár.

Az utazás során felmerülő hibák

Az utazásszervező felel az utazás nem teljesítéséből vagy hibás teljesítéséből eredő károkért (szerződésszegés). Mentesülni abban az esetben tud, ha bizonyítja, hogy a hibás teljesítés sem az ő, sem az általa igénybevett közreműködő magatartására nem vezethető vissza. Különösen az vezethet az utazásszervező sikeres mentesüléséhez, ha a szerződés teljesítésében mutatkozó hiányosságok az utas magatartására vezethetők vissza, vagy a hiba olyan harmadik személy magatartására vezethető vissza, aki az utazási szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítésével nincs kapcsolatban, és a hibát az utazásszervező ésszerű elvárhatóság mellett sem láthatta előre, illetve azt nem volt képes elhárítani. Mentesül az utazásszervező vis maior esetén is.

Ha az utas szerződésszegést észlel, az utazási szolgáltatás bármilyen hibájával szembesül, a hiba felfedezése után haladéktalanul köteles kifogását az utaskísérővel, vagy a helyszíni szolgáltatóval közölni, akik e bejelentésről jegyzőkönyvet kötelesek felvenni és az utasnak azt átadni.

Elállási jog, az utazásutólagos visszamondása

A felek közös megegyezéssel megszüntethetik a szerződést, vagy valamelyik fél egyoldalúan felmondhatja azt.

A megszűnés azt jelenti, hogy a szerződés a jövőre nézve szűnik meg. További szolgáltatásokkal már nem tartoznak a felek, azonban a megszűnésig vállalt kötelezettségeket teljesíteni kell. 

Az elállás a szerződés egyoldalú felmondását jelenti. Egyoldalú elállásra csak korlátok között van lehetősége a feleknek vagy a felek közül valamelyiknek. Csak az a fél leszjogosult elállási jogával élni, akit erre jogszabály vagy szerződés feljogosít.

Az utazási szerződés megszűnése kapcsán sajátosan alakul az elállási jog gyakorlásának és jogkövetkezményeinek a problémája.

Az utazásszervező az utazás megkezdése előtt legkésőbb 20 nappal írásban tett nyilatkozattal elállhat a szerződéstől, a következő esetekben:

1. Ha az utazásszervező nem az utas érdekkörében felmerült okból állt el a szerződéstől, az utas az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt. Ha helyettesítő szolgáltatást nem képes nyújtani az utazási vállalkozó, akkor az utas követelheti a teljes befizetett díj azonnali visszafizetését, valamint a díj után jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot.
2. Az utas a fenti jogkövetkezményeken túl az elállás következtében felmerült kárának(ideértve a nem vagyoni kárt is) megtérítését is követelheti. Ez alól azonban vannak kivételek. Ha

• az utazásszervező elállására vis maior miatt, vagyis általa előre nem befolyásolható, ésszerűen el nem hárítható olyan külső körülmény miatt kerültsor, amelyet a szerződéskötés idején nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem láthatott előre;
• a jelentkezők létszáma nem éri el a meghirdetett legalacsonyabb résztvevőszámot, és az utazásszervező által ez esetben gyakorolható elállási jogról az utastírásban, az utazási szerződésben megjelölt időtartamon belül tájékoztatták.

Az utast is megilleti az elállás joga, ráadásul szélesebb körben és más feltételek mellett, mint az utazásszervezőt. Az utas ezek alapján a szerződéstől az utazás megkezdése előtt írásbeli nyilatkozatával bármikor elállhat, a következő feltételek teljesülése esetén:

• Lehetséges, hogy az utas nem a saját érdekkörében felmerült okból áll el a szerződéstől. Ekkor kárának megtérítését követelheti. Különösen ilyen oknak minősül, ha a jogszerűen eszközölt díjemelés mértéke a 8%-ot meghaladja, vagy az úti céltvagy ahhoz vezető útvonalon érintett területet a külügyminiszter honlapján „utazásranem javasolt” területként jelöli meg.
• Az utas elállása esetére (kivéve az előző pontban foglalt eseteket) a szerződésben bánatpénz is kiköthető. A bánatpénz mértékét a rendelet korlátok közé szorítja, az nem haladhatja meg a szolgáltatás díját. A bánatpénz megállapítható átalányban is, a szolgáltatás díjának (a részvételi díjnak) százalékában kifejezett összegként.

Az utas elállási jogát írásban gyakorolhatja, csak ekkor érvényes. A szóban bejelentett elállást az utazásszervezőnek figyelmen kívül kell hagynia. Indokolási kötelezettség nélkül élhet az utas az őt megillető elállási joggal.

Az elállás a szerződés megkötésének időpontjára, visszamenőleges hatállyal szünteti meg a szerződést, így egyik fél sem követelhet teljesítést.

Mivel a jogszabály, illetve a szerződés maga mondja ki, hogy az utas bármikor elállhat a szerződéstől, így ez nem jogellenes cselekmény, azért kártérítés, kártalanítás nem követelhető. Azonban a kormányrendelet feljogosítja az utazásszervezőt, hogy bánatpénzt kössön ki erre az esetre. Az utas tehát csak akkor állhat el a szerződéstől, ha a szerződésben, írásban kikötött bánatpénzt megfizeti.  

Ha az utas az utazást megelőző 60. napnál korábban áll el a szerződéstől, az utazásszervezőnek az egész összeget vissza kell fizetnie. Nem vonhat le semmit, nem számolhat fel kamatot. Az utazás megkezdését megelőző hatvan napnál korábbi elállás esetére bánatpénz nem követelhető.

Az utasnak az utazás megkezdését megelőző harmincöt napnál, szálláshely (apartman) igénybevételére irányuló utazási szerződés esetében pedig negyvenöt napnál korábbi elállása esetére bánatpénzként legfeljebb a szolgáltatás díjának (a részvételi díjnak) tíz százaléka követelhető. A bánatpénz összege egyebekben nem haladhatja meg a részvételi díj összegét, és mértékét a szerződésben pontosan meg kell határozni. A teljes részvételi díjban nem lehet meghatározni ezt az összeget, az már tisztességtelennek minősül.

A rendelet két esetet szabályoz, amikor nem követlehető bánatpénz:

• Ha az utazásszervező az utazási szerződés lényeges feltételét az indulás előttrajta kívül álló okból kívánja jelentősen módosítani, így különösen, ha a díjemelés mértéke a nyolc százalékot meghaladja, köteles erről az utast haladéktalanul tájékoztatni.
• Ha az úti cél vagy az ahhoz vezető útvonal olyan területet érint, amely - azutazási szerződés megkötését követően - a külpolitikáért felelős miniszteráltal vezetett központi államigazgatási szerv honlapján az „utazásra nemjavasolt” utazási célországokat és térségeket megjelölő felsorolásba felvételrekerül.