Élelmiszerek

Az élelmiszerek jelöléséről általában

Már hetekkel karácsony előtt egyre nagyobb mennyiségben érhetőek el az élelmiszereket forgalmazó üzletekben a különböző édességek (elsősorban szaloncukrok), húskészítmények, tojás. Ezek megvételesorán ugyanakkor érdemes fokozott figyelemmel eljárni, tekintettel arra, hogyaz elmúlt évek tapasztalatai alapján számos, elsősorban élelmiszerbiztonsági problémával találkozhattunk az üzletekben. A problémák egy része nemfeltétlenül érinti közvetlenül a fogyasztók egészségét, azonban számos olyan problémát is felfedezhetünk, amelyek orvoslásának az elmaradása a fogyasztók egészségét is veszélyeztetheti. Éppen ezért kiemelkedően fontos, hogy kellő körültekintéssel járjunk el és tisztában legyünk azzal, hogy melyek az alapvető követelmények, amelyeket a jogszabályi rendelkezések az ünnepek előtt gyakrabban vásárolt termékekkel szemben tanúsítanak.
Figyeljünk oda arra a vásárlás során , hogy az élelmiszer jelölésén mindenesetben fel legyenek tüntetve az alábbi adatok:

• az élelmiszer megnevezése
• az összetevők felsorolása
• bizonyos összetevők vagy összetevő csoportok mennyisége
• előre csomagolt élelmiszer esetén annak nettó mennyisége
• az élelmiszer minőségmegőrzési időtartamának lejárati dátuma, illetve a mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszer fogyaszthatóságának időpontja
• a minőségmegőrzéséhez szükséges különleges tárolási vagy felhasználási feltételek
• az élelmiszer előállítójának vagy az Európai Gazdasági Térség valamely államában székhellyel rendelkező forgalmazójának neve vagy cégneve és címe
• az eredet vagy a származás helye, amennyiben megjelölésének hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy a valódi eredete felől
• felhasználási útmutató, amennyiben ennek hiányában a fogyasztó nem tudná az élelmiszert megfelelően felhasználni,
• az 1,2 térfogatszázaléknál több alkoholt tartalmazó italok esetén a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban, a Magyar Élelmiszerkönyv előírása szerint.

Nem kötelező az összetevők felsorolása a következő termékek esetében:

• friss gyümölcs és zöldség, beleértve a nem hámozott, nem szeletelt vagy más hasonló kezelésnek alá nem vetett burgonyát
• szénsavasvíz, amelynek jelölésében a szén-dioxid hozzáadását deklarálták
• erjesztett ecet, amelyet csak egy anyagból állítottak elő, illetve más anyagot nem adtak hozzá
• sajt, vaj, savanyú tej- és tejszínkészítmények, amennyiben az előállításukhoz a tejeredetű alapanyagon, enzimeken, mikrobatenyészeten, továbbá a friss és ömlesztett sajttól eltérő sajtok esetében az előállításhoz szükséges étkezési són kívül más anyagot nem használtak fel
• egyetlen alapanyagból álló élelmiszer, amelynek megnevezése a felhasznált anyaggal azonos, illetve megnevezése alapján a felhasznált anyag jellege egyértelműen azonosítható. 

A minőségmegőrzési időt az élelmiszereken ugyancsak meg kell jelölni, de érdemes tudni, hogy az alábbi élelmiszerek esetén mégsem szükséges főszabály szerint a minőségmegőrzési időt megjelölni:

• friss gyümölcs és zöldség, beleértve a nem hámozott, nem szeletelt vagy hasonló eljárásnak alá nem vetett burgonyát; ez az eltérés nem alkalmazható csírázómagvakra és hasonló termékekre, mint a pl. a hüvelyes növények hajtásaira
• borok,likőrborok, pezsgők, aromás borok és hasonló termékek, amelyeket nem szőlőből, hanem más gyümölcsből állítottak elő, továbbá a szőlőből vagy szőlőmustból készült italok
• a 10 vagyannál több térfogat% alkoholt tartalmazó italok
• üdítőitalok, gyümölcslevek, gyümölcsnektárok és alkoholtartalmú italok, amelyek több mint 5 literes csomagolási egységben közétkeztetés számára készültek
• sütőiparitermékek és cukrászsütemények, amelyek - természetükből adódóan - a gyártástkövető 24 órán belül fogyasztásra kerülnek
• ecet
• étkezésisó
• szilárd halmazállapotú cukor
• édesipari termékek, amelyek szinte kizárólag ízesített, illetve színezett cukorból állnak
• rágógumi és hasonló rágnivaló termékek
• egyedi adag jégkrémek.

Visszatérően a leggyakoribb problémák az ünnepeksorán az élelmiszer vásárlással kapcsolatban az alábbiak:

• Magyar nyelvű jelölés hiánya,
• A termékmegnevezése nem kellően egyértelmű
• Összetevők felsorolása hiányzik
• A minőségmegőrzési idő feltüntetése nem megfelelő
• A gyártó vagy forgalmazó neve, címe hiányos kerül megjelölésre
• A jelölésa kis betűméret, vagy éppenséggel a betűszín rossz megválasztása miatt nehezen olvasható
• A gyűjtőcsomagolásból egyedileg értékesített szezonális termékek jelöletlenek
• A visszahajtott és lehegesztett csomagolóanyag eltakarta a termék jelölését
• Az édesipari termékkel összecsomagolt játék CE megfelelőségi jelölése hiányzik 

Tojás vásárlása

A kiskereskedelemben az értékesítési céllal bemutatott vagy értékesítésre felkínált tojásokat minőség és súly szerinti kategorizálásuknak megfelelően, továbbá szükség esetén hűtött vagy tartósított jellegük szerint el kell különíteni. A minőségi és súlykategóriát, valamint annak tényét, hogy a tojásokat hűtötték vagy tartósították, a vásárló számára tisztán és félre nem érthetően, jól látható módon fel kell tüntetni. Tojások ömlesztett árusítása esetén pedig fel kell tüntetni a tojások osztályozását végző csomagolóközpont azonosító számát, illetve import esetén azt a harmadik országot, ahonnan a tojás származik, továbbá a kategorizálás dátumát.
A tojásokat minőség szerint egyébként a következőképpen kell osztályozni:

• A.osztály vagy "friss tojás"
• B.osztály vagy "másodosztályú, illetve tartósított tojás"
• C.osztály vagy "gyenge minőségű, élelmiszer-ipari hasznosításra szánttojás".

A gyűjtőcsomagolások és a fogyasztói csomagolások külső felületén tisztánlátható és olvasható módon kell feltüntetni a következőket:

• a tojást csomagoló vagy csomagoltató vállalkozás neve vagy cégneve és címe; a név, a cégnév vagy a vállalkozás által használt védjegy, amely lehet több vállalkozás által közösen használt védjegy is, csak akkor tüntethető fel, ha nem tartalmaz e rendelettel ellentétes megfogalmazást a tojás minőségével vagy frissességével, a termeléséhez használt baromfitartási típussal vagy a tojás eredetével kapcsolatban
• a csomagolóközpont azonosító száma
• a minőségiés súly szerinti kategória (az A. osztályú tojás jelölhető önmagában az"A. osztály" kifejezéssel vagy az "A." betűvel vagy a"friss" szó feltüntetésével együtt)
• a csomagolt tojások száma
• a csomagolás dátuma
• a hűtött vagy tartósított tojás esetében a hűtésre vagy a tartósítás módjára vonatkozó jelölések, kódolatlan formában.

A gyűjtő- és fogyasztói csomagolás belső vagy külső felületén tartalmazhatjaa következő pótlólagos információkat is:

• az értékesítési ár
• a kiskereskedelmi igazgatási és/vagy raktári ellenőrzési kód
• egy vagytöbb további dátum annak érdekében, hogy a fogyasztót további információval lássák el
• különleges raktározási körülményekre vonatkozó adatok
• reklámszövegek vagy jel, feltéve hogy azok tartalma és megjelenítési módja nem téveszti meg a vevőt.

Fontos továbbá azt is tudni, ha piacon szeretnénk vásárolni, hogy a kistermelő egészséges állattól származó, friss, ép, nem repedt, nem törött, szennyeződéstől mentes tojást árusíthat. Keltetett, mosott, főtt tojás nem értékesíthető. A tojástértékesítésig és felhasználásig tiszta, hűvös, száraz, jól szellőző, napfénytő lvédett helyen kell tárolni, a tojásokat a tojásrakást követően, 21 napon belülkell értékesíteni.

Halvásárlás

A hal a „halak” állatrendszertani osztályba tartozó állatfaj. A hal halászat útján kerül az üzletekbe, illetve végső soron a fogyasztókhoz. A halászat a halnak megengedett módon és eszközzel halászati vízterületen történő fogása, illetve gyűjtése, továbbá a hal tenyésztése, tartása és telepítése, valamint a hal és élőhelyének védelmét szolgáló tevékenység. Mint látható a halászat módja sokféle lehet, akárcsak az üzletbe került hal minősége és feldolgozási módja is. Lehet a hal például friss, fagyasztott, gyorsfagyasztott, konzerv egyaránt. Megvásárolhatjuk üzletekben, vásáron vagy piacon egyaránt. Fontos tudni azonban, hogy vásáron,  piacon, vásárcsarnokban a hal csak külön az erre rendelt helyen árusítható, egyébként ne vegyük meg az árus által alkalmi vételként kínált úgymond egyszeri fogást.

Húskészítmények

A húskészítmények előállításához, a vonatkozó jogszabályoknak, ajánlásoknak, ezek hiányában a szokásos jó üzemi, kereskedelmi gyakorlatnak megfelelő minőségű összetevők használhatók fel.
Fontos megjegyezni, hogy a húskészítmény nevének elegendően pontosnak kell lenni, hogy tájékoztasson a készítmény valódi jellegéről, és megkülönböztethető kell, hogy legyen a vele összetéveszthető termékektől.

A füstölt termékek megnevezésében például a „hagyományosan füstölt”, „füstölt” vagy „füst íz” kifejezésekkel kell utalni a füstölt íz elérésének módjára. Érdemes ugyanis tudnunk, hogy a húsiparitermékek füstölt ízének eléréséhez különböző technológiákat alkalmaznak:

• A hagyományos füstölés olyan művelet, amelynek célja keményfa közvetlenelégetéséből származó füstben a húskészítmények füstölt ízének kialakítása és az eltarthatóság növelése, a termék jellegének megfelelően hideg vagy melegfüsttel.
• Ettől eltérő módszer, ha a füstaromát a húskészítmény felületére viszik, majd megfelelő hőmérséklet és időtartam alkalmazásával a felületre rászárítják (füstölés).
• A füstízesítés pedig olyan művelet, melyben a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelő füstaromát a húskészítménybe juttatják (bekeverés, injektálás stb.).

Érdemes lehet továbbá azzal is tisztában lenni, hogy a hústermékek esetében különbözőérlelési és pácolási technológiák is alkalmazhatóak:

• Hagyományos érlelés esetén a húskészítmények megfelelő kémiai összetételét és ízanyagait érlelésgyorsító nélkül, elsősorban a szárításhoz kapcsolódó, vízaktivitás-csökkentéssel járó technológiai folyamatok összességével érik el. Hagyományos pácolás esetén pedig a húskészítményt tartósítás, íz- és színkialakítás céljából nitriteket és/vagy nitrátokat, konyhasót és más összetevőket tartalmazó oldatba merítik, vagy felületüket ezen anyagok keverékével bedörzsölik és pácérettségig érlelik.
• Gyors érlelés esetén olyan mikrobiológiai  vagy kémiai eredetű anyagok alkalmaznak, amelyek elősegítik a húskészítmények szabályozott, a hagyományosnál gyorsabb érlelését. Gyorspácolás esetén pedig a húskészítmény egyes alapanyagaiba íz- és színkialakítás céljából nitriteket, nitrátokat, konyhasót és más összetevőket tartalmazó páclevet injektálnak és/vagy vákuum alatt vagy anélkül a szöveti részekbe juttatnak.

Nyilvánvalóan elvárható követelmény, hogy az eltérő alkalmazott technológiának megfelelően a fogyasztó megfelelő tájékoztatást kapjon arról, hogy milyen technológiával készült a vásárlásra kerülő termék.

A húsipari termékek csomagolásával kapcsolatban számos fogyasztóvédelmi szempontból releváns problémával találkozhatunk az üzletekben:

• A címkéről lemarad a termék pontos megnevezése
• Az összetevők felsorolása hiányos vagy egyébként nem megfelelő
• A felhasznált összetevők egy része nem egyezik meg a specifikációban egyébként feltüntetett összetevőkkel
• A jelölés nem tartalmazza egyértelműen, hogy a feltüntetett cég gyártó, vagy forgalmazó
• A kereskedők a csomagolatlan nyers, füstöléssel, érleléssel tartósított húskészítményeket nem a jogszabályban és a gyártó által meghatározott körülményeknek megfelelően tárolják 

Tejtermékek

Karácsonykor ugyancsak jellemző a különböző tejtermékek fogyasztása is. A tej kizárólag az egy vagy több fejésből nyert tőgyváladék. Fontos tudnunk, hogy ebből alkotó részeket sem kivonni, sem pedig hozzátenni nem lehet. Megengedett azonban a zsírtartalom megváltoztatása, valamint bizonyos fizikai kezelés, illetve bizonyos kémiai összetételbeli változtatás, amely természetes tejalkotóelemek hozzáadására és (vagy)kivonására vonatkozik.
Tehéntejből gyártott termék esetén nem kötelező a tehéntejre utalás. Amennyiben utalás történik, akkor elegendő a „tej” szó használata. Nem tehéntejből gyártott termék esetén azonban a megnevezésben utalni kell a felhasznált tejféleségre (pl.: „ízesített tejkészítmény kecsketejből”), ha a tejösszetevő kizárólagosan a jelölt állatfaj tejéből származik.
Mindenképpen érdemes odafigyelni arra, hogy a „reggeli ital” nem tej. Az ilyentermékek esetében a tej szó feltüntetése a terméken kifejezetten tilos. Hasonlóképpen fontos, hogy a szójafehérjét tartalmazó termékek sem nevezhetők szójatejnek, legfeljebb csupán szójaitalnak.
A tejtermékek is kizárólag tejből, illetve olyan az előállításukhoz szükségesanyagokból készülhetnek, amelyek nem valamely tejalkotó teljes vagy részlegeshelyettesítését szolgálják.