Termékbiztonságról és a termékekért való felelősségről 
általában
A technika fejlődésével egyidejűleg az ipari termékek mennyiségi előállítása manapság jelentős mértékben megnövekedett. A termékek egyre bonyolultabbak lettek, és ez a tendencia jelenkorunkban sem változik, és úgy tűnik, a jövőben még inkább felgyorsul.
Éppen ezért a vásárlók egyre inkább kiszolgáltatottabbak lesznek a gyártók irányába. Felmerül tehát az igény arra, hogy a termék minél inkább biztonságos legyen és ami még emellett nagyon fontos: egyértelműen fel legyenek tüntetve rajta a különböző termékbiztonsági jelek is, amelyek bizonyítják a termék megfelelőségét.
A gyártó termékekért való felelőssége
A gyártó felelőssége a szerződésszegésen alapul, amellyel általában a közvetlenül szerződéses kapcsolatban nem álló harmadik félnek, azaz nekünk, fogyasztóknak okoznak kárt.
A Legfelsőbb Bíróság 2004/1044. számú döntése szerint a fogyasztó, vagyis itt a károsult választhat jogérvényesítési eszközei közül: vagy él a szerződésszegéssel kapcsolatos jogi lehetőségeivel, vagy pedig a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályaira vonatkozó, vagy külön jogszabályban meghatározott jogi lehetőségekkel.
A termékfelelősségről az 1993. évi X. törvény szól. A fogyasztónak jó tudni, hogy a gyártó felelőssége a termékek által okozott károkért áll fenn. A termékfelelősség a feldolgozatlan mezőgazdasági termékekre és a gyógyszerekre is kiterjed.
Termékfelelősség akkor áll fenn, ha a termék hibásnak minősül. Hibás akkor az adott termék, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, különös tekintettel a termék rendeltetésére, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra és a termék ésszerű használatára vonatkozóan.
A fogalomból az is világosan kivehető, hogy ha egy adott termékhez kockázatra vonatkozó figyelmeztetést helyeznek el, az kizárhatja a termék hibássá minősítését: vagyis azt is figyelembe kell venni, hogy a biztonságosság szempontjából milyen minőségű a használati útmutató, tájékoztatás és azt, hogy mikor nem ajánlatos egy termék fogyasztása.
Igényeket csak a fogyasztók érvényesíthetnek. Ez azt jelenti, hogy a károk megtérítésének lehetősége csak a természetes személyek körében bekövetkezett halál, egészségkárosodás, testi sérülés általi kárra, valamint az ezekkel összefüggésben a szokásos rendeltetés szerint használt illetve magánfogyasztási körbe tartozó termékekre terjed ki. Az európai szabályozás 500 eurót határoz meg értékküszöbnek, elkerülve a kisösszegű károkra alapított pereket.
A termékfelelősség a gyártót terheli, ha pedig importáruról van szó, akkor az importőr is ide tartozik. A fogyasztókat védi a törvény azon rendelkezése, mely alapján amíg a gyártót illetve az importőrt meg nem nevezik, addig vélelem alapján a forgalmazót kell annak (azoknak) tekinteni. Ha viszont a termék hibája csak a forgalmazóra vezethető vissza, nyilvánvalóan nem terheli felelősség a gyártót.
Mivel a termékfelelősség objektív felelősségnek minősül, ez azt jelenti, hogy csak igen szűk esetben van lehetőség a mentesülésre a gyártó által, és ha van is, az kimentéssel történhet. A termék gyártási szakaszában bekövetkezett hiba esetén csak akkor van lehetőség a mentesülésre, ha a hibát jogszabály vagy kötelező hatósági előírás okozta. A második szakaszban, tehát a termék gyártó uralma alóli kikerülése pillanatában kimentés akkor lehetséges, ha a gyártó nem is akarta forgalomba hozni a terméket, mivel nem arra gyártotta, vagy nem hozta forgalomba, vagy a technika mai állapota alapján a hiba nem volt felismerhető. A harmadik szakaszban (a második szakaszt követő időszak teljes egésze) a kimentés csak akkor lehetséges, ha a hiba a forgalomba hozatal pillanatában nem állt fenn, azaz csak később keletkezett.
Az igényeket a fogyasztók a következő határidőn belül tehetik meg: az elévülési idő 3 év, amely alatt a fogyasztó igényét érvényesítheti. Az elévülésre vonatkozóan a Ptk. rendelkezései az irányadók. A gyártót azonban a forgalomba hozataltól számított 10 évig terheli a felelősség, kivéve ha a károsult időközben bírósági eljárást indított a gyártó ellen.
.