2010. szeptember 08., szerda - Mária, Adrienn

Cikkek, publikációk

Fesztiválon a fogyasztóvédelem

Szinte nincs is ember, aki legalább nyáron ne látogatna el valamilyen fesztiválra. Minden ízlésvilág, korosztály megtalálhatja a számára leginkább megfelelő rendezvényt. A fesztiválozók többsége mégis a fiatalok közül kerül ki, ahogy ez a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének felméréséből kiderült, a debreceni Campus fesztiválon.

A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének célja nem pusztán a tudatos fesztiválozóvá váló közönség megszólítása volt, hanem, hogy célzott programokkal alapvető fogyasztói ismereteiket felmérhesse, kvízeken keresztül a tévhiteket eloszlassa és felhívja figyelmüket a leggyakrabban előforduló ügyletekkel kapcsolatos tudnivalókra.

A Fogyasztóvédők a Campus fesztivál civil résztvevői között, napi 8 órában voltak elérhetőek. Kora délután a hatóság segítségével vezetett ellenőrzéseket tartottak, amelyeken bárki részt vehetett. A fogyasztók számára az Észak-alföldi Regionális Felügyelőség munkatársai mutatták be, miként ellenőriz a hatóság. Hogyan vizsgálják a kiadott italok mennyiségét, a vásárlók könyvét, az árfeltüntetéseket. A sétán résztvevők talán még szomorkodtak is, hogy az ellenőrzött pálinkaháznál és kifőzdében mindent rendben találtak, a kiszolgálás minősége ugyanakkor bizalommal tölthette el őket.

A Fogyasztóvédők sátrában tesztet tölthettek ki az érdeklődők, melyben a reklamációs tudnivalókkal, jótállással és szavatossággal, illetve az internetes vásárlással kapcsolatos ismereteikről adhattak számot. A teszt eredményeiről keretes írásunkban olvashatnak. A teszt kitöltéséért kapott ajándékok között a „Fogyasztóvédők” feliratú póló volt a legnépszerűbb, a fesztiválon így annak ellenére szaporodtak meg a fogyasztóvédők, hogy fogyasztóvédelmi problémával nem találkozhattunk.

A szervezet munkatársai nyitott szemekkel járták a fesztiválokat, s összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat, melyek betartása mellett kevesebb kellemetlenség érheti az egyszeri fogyasztót.

1.Előre tervezzük meg nyári programunkat, lehetőleg vásároljunk elővételben jegyet.
2.Ellenőrizzük sátrunkat, és a kempingfelszerelést. Ha szükséges vásároljunk kellő körültekintéssel, hogy korrekt áron, de jó minőséget kapjunk, s a sátrat akár több évig is használhassuk. Kerüljük az irreálisan alacsony árú termékeket.
3.Válasszuk ki a megfelelő közlekedést a fesztiválra. A költségek hatékony alakítása mellett próbáljunk a lehető legkisebb környezetszennyezés mellett utazni.
4.Ha a fesztivál területén étkezünk, ismerjük meg a kínálatot, az árakat, az adagokat, mérjük fel az ételek minőségét. Kerüljük a felmelegített, melegen tartott ételeket. Étkezzünk ott, ahol friss, jól elkészített ételeket szolgálnak fel viszonylag korrekt áron (a fesztiválok területén drágább az étkezés is), de kerüljük az olyan helyeket, ahol nem megfelelő stílusban szolgálják ki az embert.
5.A fesztiválokon rengeteg gyártó, szolgáltató kínálja termékeit mielőtt beleesnénk a marketing-csapdába, gondoljuk át, hogy ténylegesen szükségünk van-e az akciós DVD-re, a testfestésre, testékszerre, vagy masszázsra.
6.Az emberek többsége akár tetemes mennyiségű alkoholt fogyaszt fesztiválozás közben. Rengeteg eladó, szolgáltató épít arra, hogy ittas állapotban könnyebben adunk ki pénzt. Tervezzük előre költésünket, s vigyünk csak annyi pénzt magunkkal, amennyire tényleg szükségünk van!
7.Használjuk a csomagmegőrzőt legalább értékeink védelmére, a sátrakból könnyen eltűnhet a pénztárca, mp3 lejátszó, kocsikulcs.
8.Ha a belépőként kapott azonosító karszalag eleve gyenge, kérjük azonnali cseréjét, ha leszakad, nem fogjuk tudni bebizonyítani, hogy a szalag nem a mi hibánkból sérült meg
9.Egy fesztiválon rengeteg szervezet, gyártó, szolgáltató töltet ki teszteket. Figyeljünk ilyenkor is személyes adatainkra, ha nem akarunk a későbbiekben kéretlen leveleket, ajánlatokat kapni.
10.Egy fesztiválon rengeteg szervezet, gyártó, szolgáltató töltet ki teszteket. Figyeljünk ilyenkor is személyes adatainkra, ha nem akarunk a későbbiekben kéretlen leveleket, ajánlatokat kapni.
11.Reklamálni fesztiválon is szabad a pult, kassza elhagyása után, az ezzel ellentétes feliratok tisztességtelen feltételek, nem szabad figyelembe venni őket.
12.Probléma esetén írjunk a vásárlók könyvébe, melynek jól látható, mindenki által elérhető helyen kell lennie. A beírás egyik példánya minket illet, a másik a helyszínen marad.
13.A fogyasztóvédelem mellett reklamálhatunk a fesztivál szervezőinél is, hiszen érdekük problémamentes, korrekt partnerekkel dolgozni.

A szolgáltatásainkkal kapcsolatban és bővebb információért keresse valamennyi régiós irodánkat vagy látogassa meg a honlapunkat.
Honlap: www.fogyasztovedok.hu; Email: info@fome.hu
1053 Budapest, Henszlmann Imre u. 9. fsz. 1.
Központi telefonszám: (06-1) 411 0100

A tájékoztató anyag a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete által, Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében elnyert, „A fogyasztói tudatosság növelése a civil szerepvállalás erősítésével, a fogyasztók tájékoztatása, tanácsadás és oktatás révén” című és TÁMOP-5.5.6-08/2-2008-0011 azonosítójú program keretében született.

Használt autóra is van egy év szavatosság!

Bár a megkérdezett kereskedők többsége nem igazán szeretne tudni róla, a hazai jogszabályok egy év szavatosságot biztosítanak minden használt gépjárműre, igaz csak szerződés" href="penzugyi_szotar/249">fogyasztói szerződés esetén. A részletek fontosak lehetnek – válság idején különösen.

A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FOME) kis körben (15 hazai, használt autó értékesítésével is foglalkozó kereskedő telefonos és személyes megkeresése 2009. augusztus végén) végzett kutatása azt támasztja alá, hogy a használt gépjárművek értékesítése alkalmával a kereskedők gyakran csorbítják a fogyasztók jogait. Hogy ezt szándékosan, vagy csak tájékozatlanságból teszik, a lényeg szempontjából mindegy. A polgári törvénykönyv minden használt termék vásárlása esetén legkevesebb egy éves szavatossági időt ír elő, fogyasztói szerződés esetében, ha nem fogyasztói szerződésről beszélünk, akkor fél évet.

Elutasított panaszok sora
Nem csak a felmérés, számos panasz is azt mutatja, hogy valami nincsen rendben a használt autók szavatossági ügyintézésével kapcsolatosan. Az egyik népszerű internetes fogyasztóvédelmi portál panaszosa által vásárolt autó vezérműlánca már a kereskedésből hazafelé elszakadt. A kereskedő azt mondta, ha 3 napon belül visszaviszi, a költségek felét vállalja.

Egy másik vásárló alig 3 éves autója 6 nappal a vásárlás után megállt egy alagútban külföldön. A kijavítást a hiba helyén, Ausztriában megjavíttatta, a kereskedő a „6 hónap jogi garancia” ellenére semmilyen felelősséget nem vállalt, jegyzőkönyvet nem vett fel, szakvéleményt nem adott, a panasszal írásban nem foglalkozott.

Harmadik autóvásárlónk egy nemzetközi használtautó-kereskedő hálózatnál vásárolt alig használt gépjárművet. Pár héttel a vásárlás után meghibásodott a katalizátor, s annak ellenére, hogy a cég elismerte, hogy tud a hiba létezéséről, nem volt hajlandó javítani a gépjárművet.

Jogi háttér: a szavatosság
Fogyasztói szerződés akkor jön létre, ha magánember vásárol autót kereskedő cégtől, vagy autókereskedelemmel foglalkozó vállalkozótól.
A szavatossági gondok itt kezdődnek, a kereskedők jó része ugyanis csak bizományosi értékesítést vállal, azaz a használt autót nem mint tulajdonos, hanem mint közvetítő árulja, az adásvételi szerződésen a korábbi tulajdonos neve fog szerepelni. Ilyen esetben megegyezés kérdése, hogy mennyi szavatosságot kötnek ki a felek, ezt nem árt az adásvételi szerződésben is rögzíteni. Külön megegyezés hiányában a polgári törvénykönyv pusztán fél év szavatossági időt ír elő általános szabályai alapján, mivel ebben az esetben nem fogyasztói szerződésről beszélünk.

Sokkal előnyösebb a fogyasztó számára, ha az autót a kereskedőtől vásárolja. A kereskedések többsége akkor szokta saját autóként árulni a négykerekűt, ha azt másik járműre becserélték. Márkakereskedésekben gyakrabban találhatunk ilyen autókat, ebben az esetben a kereskedőnek törvényből eredően kötelessége az egy év szavatossági idő biztosítása.

Az egy éves szavatosság fogyasztói szerződés esetén azt jelenti, hogy az első 6 hónapban felbukkanó hiba esetében a kereskedő tartozik automatikusan helytállással, ezen kötelezettsége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba a fogyasztó vásárlás után keletkezett. Ennek tipikus esete ha a fogyasztó a gépjárművet nem rendeltetésének megfelelően használta. Az év második felében (7-12. hónap) szintén felelősséggel tartozik, ám ha első kereskedői véleménye szerint a hiba a vásárláskor még nem volt meg, a fogyasztó kötelezettsége bebizonyítani ennek ellenkezőjét. Nem szabad azonban azt elfelejteni, hogy az autó használtsági fokából eredő hibákért nem felelhet a kereskedő.

Változások szele
A jogi környezet kilátásban lévő változása miatt nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy miként is fog alakulni mindez várhatóan a következő évtől az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépését követően. Szerencsére a minimum egy éves szavatossági idő megmarad használt termékek, így gépjárművek esetén is. A kereskedők automatikus helytállási kötelezettsége sem változik azokban az esetekben, mikor a gépjármű hibája a vásárlást követő 6 hónapban merül fel.
A fogyasztó fogalmában is változás következett be, ugyanis az új Ptk. szerint csakis természetes személy minősülhet fogyasztónak (míg korábban jogi személy is fogyasztónak minősülhetett). Ez alól bizonyos esetekben kivételt tesz, és egyes szervezeteket is fogyasztónak tekint, így az alapítványokat, egyesületeket, társasházakat, egyéni vállalkozókat, mikrovállalkozásokat, amennyiben legalább közpévállalkozásokkal kötnek szerződést, és e szerződésükre jogszabály a fogyasztói szerződésekre vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni.

Jelenleg nem ritka, hogy a fogyasztó igényét nem tudja kivel szemben érvényesíteni, mert a forgalmazó, kereskedő megszűnik, felszámolásra kerül, mire a hiba felbukkan. Az új Polgári Törvénykönyv ezért azzal számol, hogy végső soron a gyártó vállaljon felelősséget a termék, esetünkben autó, hibájáért. Ez lesz az ú.n. termékszavatosság intézménye. Ez a lehetőség azonban majd nemcsak a természetes személy fogyasztókat illeti meg, hanem a jogszabály indoklása szerint az alapítványokat, egyesületeket, társasházakat, egyéni vállalkozókat, mikrovállalkozásokat. Gépjárművek esetében ennek előnyeit elsősorban azok a fogyasztók fogják élvezni, akik igen fiatal használt autót vásároltak. Esetükben ugyanis, ha a hiba felmerül, kérhetik közvetlenül a gyártótól az autó kijavítását, cseréjét a hiba felfedezésétől számított 3 éven belül, maximum az forgalomba hozataltól számított 5 évig. Így tehát, ha a használtan vásárolt gépjárművünket 5 évnél nem régebben hozták forgalomba, akkor a meghibásodás kijavítását, és cseréjét kérhetjük magától a gyártótól is. Egyetlen probléma adódhat csupán ezzel az intézménnyel, ha a gyártó nem tudja sem javítani sem pedig cserélni a járművet (igen csekély ennek az esélye), ebben az esetben viszont sem vételár leszállítást sem pedig a vételár visszafizetését nem lehet tőle követelni.

„Nálunk ez így van”
Gyakori sajnos, hogy a kereskedők a szavatosságról nem tájékoztatják ügyfeleiket. A megkérdezett kereskedők 70%-a fél éves „garanciát” vagy „szavatosságot” mond, de volt, aki szerint csak 3 hónap szavatosság jár használt autóra. Mikor a Fogyasztóvédők szembesítették a törvény előírásaival, akkor is csak rázta a fejét, hogy: „sajnálom, nálunk ez nem így van”.

Mindösszesen egy kereskedő volt, aki miután fél éves „garanciáról” beszélt, s szembesítettük a törvényi előírásokkal, kijavította magát, s elismerte, hogy fogyasztói szerződés esetében tényleg egy év a szavatosság.

A fogyasztóknak a polgári törvénykönyvben rögzített jogait persze nem korlátozhatja kereskedő, a Fogyasztóvédők mégis azt javasolják, ha valaki ilyen, tisztességtelen feltétellel vagy magatartással találkozik, forduljon a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz. A hatóság ugyanis eljárhat a kereskedő ellen abban az esetben, ha tudatosan téveszti meg a vásárlót. Ennek minősülhet, ha valaki tudatosan tévedésben tartja a fogyasztót szavatossági jogaival kapcsolatosan.

Mit tehetünk hiba esetén?
Amennyiben a megvásárolt gépkocsi meghibásodik, azonnal érdemes szakemberhez fordulni. A hiba okának feltárásakor kideríthető, hogy az a vásárlás időpontja előtt keletkezett, vagy már az után. Az időpont meghatározásában nagy segítségünkre lehet a vásárláskor pontosan kitöltött állapotfelmérő lap. Ebben rögzítésre kerülnek a fényezési tulajdonságok (fényezés vastagság elemenként, esetleges hibák), a fékek állapota, szükséges karbantartási munkák egy éven belül, stb.

Amennyiben vélelmezhető, hogy a hiba más a vásárlás előtt is megvolt, fel kell keresnünk az eladót, majd fogyasztói szerződés esetén ki kell tölteni egy reklamációs jegyzőkönyvet, a 49/2003. GKM rendelet alapján. Itt rögzíthető a hiba bejelentése, annak időpontja, ténye, s a fogyasztó igénye (érdemben kijavítást kérhetünk, ha ez lehetetlen, akkor árleszállítást vagy a szerződés előtti állapot visszaállítását, azaz a vételár visszatérítését). Az eladó kereskedő ilyenkor 3 napon belül kell, hogy választ adjon igényünkre. Elutasításra fél éven belül csak akkor van joga, ha független szakvéleménnyel támasztja alá, hogy a meghibásodás a vásárlás után keletkezett.

Külön kiadvány a szavatosságról
A FOME elnöke, Hajnal Zsolt azonnali tájékoztatásban látja a megoldást. Az Egyesület által elnyert EU támogatásból még az ősz elején kiadványt jelentetnek meg, melyben pontosan rögzítik a fogyasztók és a kereskedők jogait, kötelezettségeit. A kiadványt elektronikus úton, valamint az egész országban személyesen fogják olvashatóvá tenni.

A használt autóvásárlás 5 pontja

1.Lehetőleg csak olyan gépkocsit vásároljunk meg, amely esetében az eladó gépjárműkereskedő, s nem egy másik magánszemély, ez esetben jár az egy év szavatosság.
2.A gépjárműről készíttessünk állapotfelmérő lapot, ahol pontosan rögzítsük a kocsi műszaki állapotát a legfontosabb alkatrészeire kiterjedően.
3.Nézzük/nézessük meg, hogy pontosan milyen javítások, cserék szükségesek autónkon az közeljövőben.
4.Az adásvételi szerződésben pontosan rögzítsük, mikor kerül átadásra a kocsi, s mely terhek kit terhelnek (átírás, eredetvizsgálat, stb.)
5.Ha az autóra külön garanciát vállalnak, meg kell nézni, ez pontosan milyen feltételekkel jár. A garanciavállalás feltételeit kérjük el írásban. A vásárlók sok esetben külön fizetnek azért, ami a jogszabályok alapján amúgy is jár nekik.

Még mindig általános az „egynapos” kenyér

A Fogyasztóvédők tapasztalatai szerint még ma is általános, hogy a boltokban, pékségekben kapható kenyerek fogyaszthatósági ideje már a vásárlást követő nap lejár. A gyenge minőségű kenyerek sajnos jóval nagyobb számban találhatóak az üzletek polcain, mint az akár napokig fogyaszthatóak.

A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FOME) munkatársai segítségével felmérést végzett azokban a városokban, ahol ügyfélszolgálati irodáik elérhetőek (Budapest, Debrecen, Miskolc, Eger, Salgótarján, Szolnok), hogy a különböző boltokban milyen körülmények között tárolják és árusítják a kenyereket. Különös mértékben figyeltek arra, hogy a különböző üzletekben milyen arányban kaphatóak az „egynapos”, vagy „24 órás” kenyerek.

24 órás kenyér – csak a „multiknál”?
A csomagolt és polcon árusított kenyereken kötelező feltüntetni fogyaszthatósági idejüket. Ettől csak egy esetben lehet eltérni, mégpedig az úgynevezett „24 órás”, vagy „egynapos” kenyereknél. Ha egy kenyér címkéjén nem találjuk meg a gyártás vagy a lejárat dátumát, esetleg egyiket sem, akkor olyan kenyeret tartunk a kezünkben, aminek a minőségét csak az adott napra garantálja a pékség. Hogy mik ezek a minőségi követelmények? A kenyérnek jól szelhetőnek kell lennie, nem szabad túlságosan morzsálódnia, s természetesen vannak ízbeli elvárások is.

Amennyiben egy 24 órás kenyeret nem tudunk időn belül megenni, nem várhatjuk el tőle, hogy élvezeti értéke azonos legyen a friss termékekével. Ennek megfelelően érdemes átgondolnunk, hogy 200 forint értékben veszünk egy kilo egynapos kenyeret, vagy hosszabb ideig fogyasztjuk, de akár kétszer annyit is kiadunk érte.

Téves az a közkeletű elképzelés, hogy 24 órás kenyér csak a hipermarketekben fordul elő – a tapasztalatok azt mutatják, hogy mindenhol ott van a polcokon. Kétség nem fér hozzá, hogy ez a legolcsóbb, és praktikus abban az esetben, ha még aznap megesszük. Az egyik hazai fogyasztóvédelmi magazin arra mutatott rá 2008-ban, hogy ha egész évben a legolcsóbb kenyeret vesszük, több mint 80 ezer forintot spórolunk meg egy drágább üzlet kenyeréhez mérve. A csábítás tehát nagy.

Sokan nem értik, hogy miért nem kötelező feltüntetni legalább a gyártás, vagy a lejárat időpontját ezeken a termékeken. A választ nagyon nehéz megadni, igazából érthetetlen a jelenség. A vonatkozó rendelet úgy határoz, hogy nem kötelező feltüntetni a minőségmegőrzési időt, ha az adott sütőipari termékek és péksütemények jellegükből adódóan a gyártást követő 24 órán belül fogyasztásra kerülnek. A fogyasztó azonban joggal teszi fel a kérdést: mi biztosítja, hogy nem két napos zsömlét, túrós táskát, vagy kenyeret talál a polcon? Természetesen csak a tapasztalat segíthet, a tudatos fogyasztót nehéz átverni. Nem felejthetjük el azonban azt sem, hogy a hatóságok a boltokat állandóan ellenőrzik, s súlyos szankciókkal büntetik azokat, akik megszegik a jogszabályokat, s lejárt élelmiszert árusítanak.

Összefogdosott kenyér, ami nem fér a zacskóba
Sok helyen láthatták a fogyasztóvédők, hogy a boltokban a kereskedők nem adtak, tartottak olyan eszközt, mellyel a kenyereket, péksüteményeket a vásárlók megfoghatták volna. Szintén fontos, hogy a kenyereket nem tárolhatják alsó polcon, vagy festett felületen. Ezek az előírások mind azt szolgálják, hogy a fogyasztók tiszta, fertőzésmentes terméket fogyaszthassanak.

Bár a hipermarketek és nagyobb üzletek többsége figyel arra, hogy a kenyerek egész területét takaró csomagolást (nylon, vagy papír zacskó) biztosítson, országos élelmiszerlánc, és számos kisebb bolt sem tartja be ezt az alapvető előírást. Értelme pedig van: senkinek nincsen kedve a tejes zacskóhoz, a paradicsomhoz, vagy a földes salátához simuló kenyeret enni.

Minőség?
Komoly figyelmeztetés lehet számunkra a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2006. év végén készített felmérése, mely szerint a vizsgált 209 gyártóból mindösszesen 6 készítette termékeit adalékanyagok felhasználása nélkül, hagyományos technológiával. Két esetben az is előfordult, hogy bár a kenyéren a „kovásszal készült” csalogató megjegyzés virított, a kenyérben adalékanyagok voltak.
Nem volt ritka az sem, hogy bár a kenyér a gyártmánylapja alapján csak 72 óráig őrizte meg a minőséget, a címkén mégis egy vagy két nappal későbbi lejáratot tüntettek fel. Sajnos visszatérő jelenség az is, hogy a termékek tényleges súlya nem éri el a címkén feltüntetett mértéket.

5 jó tanács kenyérevőknek

Gondosan válasszunk kenyeret, annyit vásároljunk, amennyire szükségünk van! Ne csak az ár, hanem tartalom és összetétel, vagy tömeg alapján is keressük a leginkább megfelelőt!
Ne vásároljunk olyan helyen, ahol nem biztosítanak a kenyerek megfogásához zacskót, vagy fogót! A többiek érdekében mi se puszta kézzel válogassunk!
Figyeljünk a duzzadt, nagy térfogatú kenyerekre! Ezek feltehetőleg adalékanyaggal készültek, bélzetük ezért puhább, lazább, szeléskor a többinél könnyebben morzsálódnak.
A kenyerekhez a boltokban olyan zacskót vagy csomagolóanyagot kell adniuk, amely a termék teljes felületét takarja. A kihelyezett tasakért, zacskóért az üzlet nem számolhat fel külön díjat.
A kenyerek megnevezéseinek többsége (félbarna, rozscipó, négymagvas, burgonyás, alföldi, stb.) akkor használható, ha az ún. Élelmiszerkönyvben felsorolt feltételeknek megfelel. Amennyiben a feltételeket megismerjük, pontosabban fogjuk tudni, mit is eszünk.

A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületét (FOME) 52 magánszemély hozta létre, a Fővárosi Bíróság 2003. márciusában vette nyilvántartásba. A budapesti szervezet tevékenysége országos, központja Debrecenben található. A budapesti iroda mellett több városban is állandó tanácsadó hálózattal rendelkeznek (Eger, Miskolc, Szolnok, Salgótarján, Debrecen). A fogyasztóvédelmi tanácsadás mellett kiemelkedő a szervezetnek a fogyasztóvédelmi oktatásban, s a fogyasztóvédelmi tudományos élet kialakításában betöltött szerepe. A fogyasztók kiszolgáltatottságának csökkentését közérdekű keresetek indításával érik el.

Mi változik, mi marad?

Az utóbbi egy-két évben egyre inkább előtérbe került egy új Polgári Törvénykönyv létrehozása. Bár a köztudat nem foglalkozott vele napi szinten, azért mindenki érezte, hogy lassan tényleg eljött a változás, változtatás ideje. A 2009. szeptember 22-én a Parlament el is fogadta az új kódexet. Így most már mi fogyasztók sem kerülhetjük el azt, hogy utánanézzünk, olvassunk annak, vajon mi megy és mi marad meg korábbi szabályainkból.

A változások, amiket fogyasztói szemmel érdemes megismernünk nemcsak elméleti jelentőségűek, hanem a napi gyakorlatba is beépülnek új, hasznos szabályok, esetleg olyan rendelkezések kapnak törvényi erőre, melyeket eddig csak a gyakorlat tekintett elfogadottnak. A főbb változási területek: a fogyasztó fogalmának leszűkítése, egyes határidők módosulása, a termékszavatosság bevezetése.

Ki lesz a fogyasztó?

Az első és legfontosabb változás, hogy szűkül a fogyasztó fogalma. Azaz a törvény hatályba lépése után már csak természetes személyeket tekintünk fogyasztónak, akik gazdasági tevékenységi körükön kívül kötnek szerződést. Csak természetes személyek köthetnek tehát fogyasztói szerződést, és így csak ők jogosultak minőségi kifogás esetén a fogyasztókat megillető kedvezményeket igénybe venni. Tehát ha egy lakos vesz hűtőt, ami elromlik, igényelheti a fogyasztókra vonatkozó védelmet, míg, ha egy kft. teszi ugyanezt, ő már nem jogosult kedvezőbb elbánásra, hanem a hibás teljesítés általános szabályai léphet fel a kereskedővel szemben. Ennek indoka az volt, hogy a nem természetes személyeknek általában van más igényérvényesítési lehetőségük, így rájuk kiterjeszteni a magasabb törvényi védelmet, nem indokolt.

Azért itt többen is felkiálthatnak, hogy nem minden gazdasági társaság, vagy egyéb szervezet rendelkezik a megfelelő jogi segítséggel. És igazuk is van, hisz vannak olyan „mini” vállalkozások, vagy társadalmi szervezetek, akik méretüknél, jellegüknél fogva nem képesek egy nagyobb céggel felvenni a jogi versenyt. Ezt a jogalkotó is érezhette, hisz a fogyasztói szerződés fogalmát megengedi kiterjeszteni mindazon esetekre, mikor alapítvány, egyesület, társasház, egyéni vállalkozó, mikrovállakozás köt szerződést egy legalább középvállalkozással. Így, ha a falu kedvenc nyugdíjas egyesülete vesz egy tv-t az egyik multitól, akkor a tv esetleges hibájáért, mely 6 hónapon belül felmerül, nem a nyugdíjas egyesületnek kell bizonygatnia, hogy nem ők tehetnek a hibáról, hanem a kereskedőnek, ha mentesülni akar.

Na de meddig léphetek fel?

Mint minden jogosultságnál itt is alapvető kérdés, hogy „na de meddig?”. Az új szabályok szerint ez is módosulni fog, szerencsére a fogyasztók javára. Továbbra is nagyobb védelemben részesülnek a fogyasztók a vásárlást követő 6 hónapon belül. Így a továbbiakban sem nekünk kell bizonygatni, hogy a vásárolt dolog bizony rossz, hanem a forgalmazónak, hogy annak semmi baja nincs, vagy a vásárlást követően keletkezett. Építményeknél ez a védelem 1 év, amit ugye a tartósabb jelleg indokol is.

A kijavítást, kicserélést, vételár leszállítást, és elállást továbbra is az eddig megszokott sorrendben vehetjük igénybe. Azaz első lépésként kijavítást kicserélést kérhetünk, és csak abban az esetben élhetünk a másik két jogosultsággal, ha ezek teljesítésére nincsen mód, vagy bizalomvesztés történt. Utóbbi azt jelenti, hogy már nem áll érdekünkben a szerződéses kapcsolatot fenntartani. Ezt úgy szokták megfogalmazni, hogy a kijavításhoz, kicseréléshez nem fűződik érdekünk. Sokan azt hiszik, hogy ez azt jelenti, hogy a termékre, szolgáltatásra nincs szükségünk, de a kettő nem ugyanazt takarja. Előbbi esetében arról van szó, hogy a sorozatos javítás, csere miatt már nem bízunk az eladóban, és senki nem várhatja tőlünk, hogy még egy hibás terméket vagy sikertelen javítást türelemmel végigvárjunk.

Ami teljesen új megváltozik, hogy a szavatosság érvényesítésére nyitva álló határidő meghosszabbodik. Már nem a vásárlástól számított 2 évig léphet fel a fogyasztó, hanem 3 évig, ingatlanok esetében 5 évig. Ez természetesen megnyúlik azokban az esetekben, amikor a hibát fel sem ismerhettük. A jogalkotó szándéka szerint ilyenkor a termék vonatkozásában addig lehetne fellépni, ameddig annak alkalmasnak kell lennie a használatra, fogyasztói szerződés keretében sosem kevesebb 2 évnél. A használatra való alkalmasság kérdése még nehezen érthető, hisz jelenleg csak építményelemek vonatkozásában, hidak, utak esetében van ilyen követelmény. Reméljük, hogy a törvény hatályba lépéséig alkotnak olyan szabályokat, melyek elvárnak élettartamot az egyes tartós használati cikkekre.

Az újdonság

A mostani szabályok nem teszik lehetővé, hogy a fogyasztók közvetlenül a gyártónál, importőrnél lépjenek fel csere, és javítási igényükkel. Pedig ez nem kevés esetben indokolt lenne. Nagyon gyakori, hogy a szerviz, forgalmazó nem cserél, mert a hibát maga a gyártó nem ismeri el. Vagy egy tartósabb cikknél, felszámolásra kerül a cég, ahol az adott dolgot vásároltuk. Ilyenkor indokolt lenne, ha mi magunk is felléphetnénk a gyártóval szemben, hisz végső soron a megoldás, és a lehetőségek az ő kezében vannak.

A tervek szerint minden plusz indok nélkül, akár praktikussági szempontból is jogosultak leszünk a gyártónál, importőrnél igényt érvényesíteni. Nem akármilyen igényt, pusztán olyat, mely természetben kielégíthető. Tehát kijavítást és kicserélést. Ami érthető, hisz a gyártóhoz a vásárlásunk után a vételárnak csak egy része kerül. És ami nagyon megnyugtató a szabályozásban, hogy a kellékszavatosság érvényesítése nem zárja ki a termékszavatosság érvényesítését, és fordítva. Ha tehát a gyártóval nem jutunk dűlőre, mert nem javítható a dolog, vagy már nem gyártják, akkor még mindig visszamehetünk oda, ahol vettük, és kérhetjük akár a vételárat (hisz addigra már nagyjából igazolva lesz, hogy igényünk az első lépcsőben nem elégíthető ki).

A gyártó felé majd 3 évig lehet jelezni a problémát. Az igényérvényesítés végső határideje pedig a forgalomba hozataltól számított 5 év. Tehát mondjuk egy autónál, amit vásároltunk használtan vagy akár újonnan. És motorhibás lesz, akkor az importőrhöz is fordulhatunk, maximum az autó forgalomba állításától számított 5 évig.

Elég nehezen jósolható meg, hogy ezek a változások mit fognak hozni a fogyasztók életében. Könnyítenek-e a jogérvényesítési lehetősége vagy éppen fordítva. Mi reméljük, hogy a beépített gyakorlati tapasztalatok csak előnyére fognak válni mindenkinek.

Többszörös árat is fizethetünk a semmiért: a termékbemutatók

Bár napjaink Magyarországában már teljesen elfogadott, hogy nemcsak boltokban lehet vásárolni, hanem vannak egyéb kereskedelmi formák is, az azokban való fogyasztói jártasság a jogok tekintetében még mindig nem a legmegnyugtatóbbak. Főleg az idősebb generáció érintett, hisz ők azok, akik az üzleten kívüli kereskedés egyik legnagyobb veszélyeit jelentő termékbemutatós vásárlást választják.

A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FOME) 3 megyét érintően vizsgáltatta meg (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok megye), hogy e körben milyenek a fogyasztói szokások, a tapasztalatok a jogérvényesítéssel kapcsolatban, illetve mekkora arányban hajlandóak a fogyasztók fellépni saját jogaik védelme érdekében.
Az ugyanis a hozzájuk érkező panaszokból egyértelműen kiderült (a területen a FOME ismertsége eléri a 25%-ot a megkérdezettek körében), hogy az üzleten kívül kereskedők zöme nem mindig tájékoztatja a fogyasztókat, a tájékoztatás sokszor a jogszabályi kötelező elemekre sem terjed ki.

A tájékoztatás hiánya és a panaszok

A fogyasztóvédőkhöz érkező panaszokból egyértelműen leszűrhető az a következtetés, hogy a vásárlók zöme nem kap kellő tájékoztatást sem a cégről, sem a termékről. Utóbbi esetében az információáradat, amit a fogyasztóra zúdítanak, kimerül a termék létező vagy megkérdőjelezhető gyógyhatásában, a kecsegtető és soha vissza nem térő ajánlatnak tetsző vásárlási lehetőségben, és az anyagi kérdésekben. Mindezt mutatja az is, hogy a vásárlást követően egy jelentős százalékuk megbánta azt, vagy utóbb elhamarkodottnak ítélte.
Az egyetlen, amit szinte kivétel nélkül a fogyasztók rendelkezésére bocsátanak a telefonos ügyfélszolgálat elérhetősége, ami ennek a kereskedelmi formának ugyan megfelel, de nem minden esetben elegendő.

A hatályos jogszabályok szerint ugyanis nem hanyagolható el a fogyasztói jogokról való tájékoztatás. Ez alatt elsősorban a 8 munkanapos elállási jogot értjük, mely a termék kézhezvételétől számít. Ez alatt ugyanis a fogyasztó meggondolhatja magát, visszaküldheti a terméket. Ez az automatizmus a felvilágosításra a gyakorlat tapasztalatai szerint nincs, sőt, ha a fogyasztó hivatkozik is rá, megpróbálják kötbérhez, bánatpénzhez kötni az elállást. Az ilyen és hasonló jellegű további feltételek (bánatpénz, kötbér) nem jogszerűek, így a fogyasztóvédők arra biztatnak mindenkit, akinek jogait ilyen formában próbálják csorbítani, hogy a jogsértést bátran jelezzék a fogyasztóvédelmi hatóság felé.

Bár a megkérdezett fogyasztók tudatosnak érzik magukat, nagyon kevesen tudták azt, hogy amennyiben az ilyen jellegű tájékoztatás nem hangzik el, a megkötött szerződéstől a megkötésétől számított 3 hónapon belül lehet elállni. És az sem volt mindenkinek egyértelmű, hogy az üzleten kívüli kereskedés szabályait nem csak akkor kell alkalmazni, ha termékbemutatóra megyünk, vagy buszos utazásra, hanem akkor is, ha a házunkba jön a kereskedő/ügynök/manager. Bár utóbbi eléggé visszaszorult az elmúlt 5-6 évben, azért nem árt tudni mindezt.

A fogyasztó ösztönzése

Nem telik el senki életében úgy hét, hogy az ehhez hasonló rendezvényekre ne érkezne meghívó, vagy éppen egy kedves telefonhívás, melyben közlik, hogy a fogyasztó nyert. Előző esetben a vásárlók egy jelentős százaléka utazik el pusztán a kirándulás lehetősége miatt, azonban az ott lévő akciókkal, megnyerő előadóknak köszönhetően vásárolnak is. Utóbbi esetében a nyereményének mindössze annyi a feltétele, hogy menjen el, és hallgasson meg egy előadást, ahová lehetőség szerint vigyen magával egy-két embert, vagy esetleg egy nagyobb társaságot, ahol szintén azt az érzést keltik bennünk, fogyasztókban, hogy vissza nem térő lehetőség előtt állunk. Persze ezeknek az akcióknak a zöme nem igazi akció. Vásárlás után szinte minden második fogyasztó rádöbben, hogy a termék olcsóbban is megkapható, vagy éppen nem érte meg az árát.

Egy-egy ilyen rendezvényen a vásárlás alól nem lehet kibújni pusztán arra hivatkozással, hogy anyagi keretünk nem engedi. A rendszer szépsége, hogy erre a problémára is felkészülnek az előadók. Sajnos nem ösztönözve a tudatos fogyasztást. A drágább termékek mellé ugyanis minden további cselekmény nélkül hitelt is biztosítanak. Szinte általános tapasztalat, hogy még munkáltatói igazolást sem kérnek, nincs előzetes hitelképességi felmérés. Ezek sajnos a fogyasztóban a könnyű szerzés lehetőségét vetik fel, és nem mindig gondolja át, hogy valóban szüksége van-e arra a termékre, a felvett hitelt vissza tudja-e fizetni.

A hibás termékek

A megkérdezett vásárlók zöme ugyan elégedett volt a vásárolt termékkel, de minden 5. válaszoló vagy a nem létező gyógyhatást rótta fel a terméknek, vagy minőségi kifogása volt. Utóbbiak kezelése azonban nem mindig megnyugtató a fogyasztóvédők tapasztalatai szerint, ugyanis a termék cseréje, javítása is akadályokba ütközik, illetve a pénzvisszafizetésre nem került sor. Mint már szó volt róla az elállást, vagy cserét gyakran jogellenes magatartással akadályozzák az eladók. Minden alap nélkül követelnek a vevőtől kötbért, bánatpénzt. Utóbbi nemcsak igazolt hiba esetén merült fel, hanem a fogyasztó jogos 8 napos elállása során is. Éppen ezért arra biztat mindenkit a FOME, hogy ha egy termékről már hallott rosszat, vagy az ismerősi köréből visszajelzés érkezett, hogy bizony a csere, pénzvisszafizetés jelentős utánajárásba került, akkor kétszer is gondolja meg, hogy valóban meg kívánja-e venni, és főleg attól az adott vállalkozástól a terméket.

Ha a termékkel kapcsolatban úgy érezzük nem valós információkat kaptunk, forduljunk bátran a fogyasztóvédelmi hatósághoz, amely az ilyen jellegű tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot ki tudja szűrni.
A fogyasztóvédők tapasztalatai szerint a vásárlók először maguk próbálják jogukat érvényesíteni, és amennyiben akadályokba ütköznek, akkor fordulnak civil segítségért vagy a fogyasztóvédelmi hatósághoz.

Az üzleten kívüli kereskedés 5 pontja

Egy-egy termékbemutatón mindig gondoljuk át, hogy szükségünk van-e az adott termékre, és ne pusztán az előadó képességei alapján döntsünk.
Bármennyire olcsónak ígért hitelt is ajánlanak mindenképp járjunk utána a pontos feltételeknek.
Mindig merjünk kérdezni: a termékről, a cégről, a referenciákról, a gyógyhatást igazoló tanúsítványokról, az elérhetőségekről.
Mind a 8 napos elállás gyakorlásánál, mind a minőségi kifogás intézésénél ajánlott levélben igyekezzünk jogainkat érvényesíteni (elállásnál a terméket ne feledjük visszaküldeni, anélkül ugyanis a vételárat nem kapjuk vissza).
A szerződés megkötésekor alaposan olvassuk át azt, és térjünk ki a kisbetűs részekre is

Karácsonykor a legkiszolgáltatottabb a fogyasztó

A Karácsonyi időszakban többet költünk, és sokszor olyan termékeket is vásárolunk, melyekkel kapcsolatban nem is rendelkezünk megfelelő ismeretekkel. Fokozott problémát jelent az impulzusvásárlás, mert az ajándékvásárlási lázban – időszűkében – hajlamosak vagyunk megalapozatlan vásárlói döntéseket hozni.

Az egyik leggyakoribb probléma a ruházati termékek ajándék gyanánt való vásárlása, illetve az ezzel kapcsolatos megannyi tévhit. Sokan hiszik, hogy az üzletben kötelesek három napon belül kicserélni az ilyen terméket, ha az a megajándékozottnak nem tetszik, vagy nem megfelelő a méret. A hatályos jogszabályok szerint azonban a forgalmazónak nem kötelessége visszafizetni a vételárat, vagy megengedni a levásárlást pusztán azért, mert a vásárolt termék nem tetszik, vagy méretében nem megfelelő. Ha ragaszkodunk ehhez a lehetőséghez, kérdezzük meg az üzletben a vásárláskor, hogy adott esetben biztosítják-e ezt számunkra, a nyilatkozatot foglaltassuk írásba, vagy vezettessük rá a blokkra, hogy később sikerrel hivatkozhassunk rá. A forgalmazó erre nem kötelezhető, de mi sem vagyunk kötelesek vásárolni. A legtöbb üzletben fogyasztóbarát hozzáállás tapasztalható, ezért kérdezzünk bátran!

Különös figyelmet érdemel a gyermekeinknek szánt játék kiválasztása. A jó játék nem túl drága, játszva tanítja a gyermeket, és nem jelent veszélyt a csöppségekre.

Biztonsági előírások sokasága vonatkozik a játékokra. A forgalomba hozatalkor a megfelelőséget különböző jelölésekkel tanúsítja a gyártó és a forgalmazó, melyet a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan ellenőriz. Gyermekeink érdekében kerüljük a kétes eredetű, apró letörhető lenyelhető darabokat tartalmazó játékszereket. Ha tehetjük, vásároljunk megbízható helyeken, ne adjunk a picinek zugárustól származó terméket. Egy kisgyermek igen gyakran a szájába veszi a játékot, ezért annak anyaga is potenciális veszélyforrást jelenthet.

Játékok vásárlása során érdemes fokozottan odafigyelni az alábbiakra:

A játék elsődleges célja, hogy szórakoztassa a gyermeket, de akkor igazán hasznos, ha játék közben fejleszti is az apróságot, próbáljunk ilyen terméket választani, természetesen a kornak megfelelően
Keressük az ajánlott korhatár feltüntetését a dobozon
Kerüljük az olyan játékokat, melyek balesetveszélyesek lehetnek
Segítsük a gyermeket a játék megfelelő használatában
Válasszuk el a játéknak látszó termékeket (pl. autó alakú légfrissítő, fegyver alakú öngyújtó) a valódi játékoktól, és ilyet ne adjunk a gyermeknek

Karácsony közeledtével jóval több műszaki terméket vásárolunk, mint év közben. Gyakori probléma ugyanakkor a feszültség alatt álló vagy nem megfelelően szigetelt részek érintéséből adódó sérülés vagy a termék működése során bekövetkezett túlmelegedésből fakadó égési sérülés. Ezek megelőzéséhez segítségül összeszedtük a tipikus termékbiztonsági problémákat, amelyekkel műszaki termékek vásárlása során találkozhatunk.
Fontos, hogy a műszaki termékek is biztonságosak legyenek, tehát a forgalmazott termékek egészségre, testi épségre, életre és környezetére ne jelentsenek veszélyt. A műszaki termékekre is vonatkoznak tehát az általános termékbiztonsági követelmények, ezt a termékcsoportot is el kell látni pl. a CE jelöléssel, amely a megfelelőséget tanúsítja. A megfelelőségi értékelést egyébként maga a gyártó is elvégezheti. Ehhez a gyártó összeállít egy műszaki dokumentációt és megfelelőség nyilatkozatot készít.

Tipikusan az alábbi karácsonykor különösen népszerű műszaki termékek esetében fordulnak elő biztonsági problémák, ami miatt fokozottan érdemes a vásárlás során figyelnünk:

Vasalók: csatlakozódugó csapjain hiányzik a szigetelőgallér, nincs hőbiztosító vagy nem működik megfelelően;
Turmixgépek: nyomógombos kapcsoló nem védett véletlenszerű működéssel szemben, áramütés megelőzését szolgáló védelem nem megfelelő;
Kenyérpirítók: áramütés elleni védelem kialakítása nem megfelelő, a hálózati csatlakozóvezeték keresztmetszete kisebb, mint a névleges áramhoz tartozó egyébként szabványos keresztmetszet;
Hajszárítók: aktív részek megérintése elleni védelem nem megfelelő, hőkioldó nem megfelelő;
Elektromos kávéfőző: hőbiztosító hiánya, elektronikus vezetékek hibás szigetelése, víz túlfolyása esetén az elektromos részek közvetlen érintettsége;
Fényfüzérek: túlságosan vékony keresztmetszetű vezeték, a vezeték kettős szigetelése helyett érszigetelés.

Dr. Hajnal Zsolt, a FOME elnöke elmondta, hogy a Fogyasztóvédők külön kiadványban tájékoztatják az embereket a karácsonyi vásárlással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról, amely 2009. december elején jelent meg és a „Fogyasztóvédelem a karácsonyi forgatagban” címet viseli.

Átverés az olcsó síút

A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete több megkeresést is kapott, hogy a www.suli.si oldalon olcsó síutakat kínálnak - feketén. Az utazási szerződésben található a szervező cég neve, „Ski International” melynek neve az utazási irodákat engedélyező Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal nyilvántartásában nem szerepel, de nem található a hazai cégjegyzékben sem.

Felháborodott diák fordult a fogyasztóvédőkhöz, mivel gimnazista barátai többsége befizetett az olcsónak tűnő síútra, ám neki szülei nem adtak pénzt a bizonytalan hátterű üdülésre. Az oldalon ugyanis sem utazási iroda (?) neve, sem a címe, sem a nyilvántartási száma nem volt megtalálható, csak és kizárólag egy mobil telefonszám és egy e-mail cím. A honlapon található utazási szerződésben olyan feltételeket találhatunk, melyek az utazókra nézve hátrányosabb feltételeket tartalmaznak a hatályos kormányrendeletnél, vagyis jogszabályellenesek.

Maga, a szervezőként feltüntetett „Ski International” Magyarországon nem létező cég, az MKEH nyilvántartásában nem szerepel, holott aki utazást szervez, annak ez kötelező. A nyilvántartás része a vagyoni biztosíték és a szakmai tudás megléte, ami garancia lehet az utasok számára, hogy a megfizetett szolgáltatást minden körülmény mellett igénybe tudják venni. Az ezt megkerülők adóelkerülők, akik sértik az állam, az adófizetők, és a korrekt módon működő irodák érdekeit, ráadásul fennáll annak a veszélye is, hogy az „előleget” befizető utas soha nem látja viszont pénzét, de nem is utazhat el – a befizetés ismeretlen, azonosíthatatlan helyre megy.

Bár az utazási szerződésben és az elérhetőségek megtekintése után nem látható, ki akar nekünk síutat szervezni, a gyakorlat és a domain név azt mutatja, régi ismerőssel van dolgunk. A szlovén domain név (suli.si) whois rekordja szerint a Travelex Corporation a bejegyzett tulajdonos. Ugyanők a travelex.hu domain tulajdonosai, amely név alatt a travelex.hu oldal is található, ennek tulajdonosa az MKEH által az utazási irodák nyilvántartásából korábban törölt X-Press Solutions Utazási Iroda Kft. A cég által jogosulatlanul szervezett Bulgáriai utakról nyáron a sajtó már számot adott. A tulajdonosi kör korábban a Polaris Egyesület égisze alatt szervezett jogosulatlanul síutakat.

Fontos figyelmeztetni a honlapon az utazást lefoglalókat, hogy pénzük ismeretlen helyre megy. Akik már befizették az összeget, azok a jogosulatlan tevékenységre hivatkozva visszakövetelhetik az összeget.

A Fogyasztóvédők elnöke, Hajnal Zsolt elmondta: „sajnálatos, hogy vannak emberek, akik az olcsó utakat keresők jóhiszeműségével ilyen módon élnek vissza. Amennyiben befizetünk az útra, akkor nem csak az a veszély leselkedik ránk, hogy nem látjuk soha viszont a foglalót, hanem ha mégis kiutaztatnának minket, a kötelező vagyoni biztosíték híján akár ott is maradhatunk”.

A FOME közérdekű bejelentést tesz az illetékes hatóságoknak, így a nyilvántartással foglalkozó MKEH és NFH részére, de átgondolja csalás gyanúja miatt, hogy a Fővárosi Ügyészséghez, illetve az APEH-hez forduljon.

Kapcsolódó anyagok, hivatkozások