A kialakult gazdasági helyzet hatására közvetlen érdekeinket tartjuk szem előtt, leginkább azt, hogy mire mennyit költünk, vagy a hónap végén mennyi marad a zsebünkben. Kutatások szerint a korábbinál is nagyobb az ár-érzékenység, mára a lakosság több mint fele tájékozódik az árakról vásárlás előtt. Jobban odafigyelünk a promóciókra, előtérbe kerül a takarékosság. Még mindig az írott szóróanyagból tájékozódunk legtöbben, vagy a televízióból, rádióból, sőt az interneten is egyre többen utánajárunk, hogy mi hol kapható olcsóbban.
Mennyiségben kevesebbet vásárolunk, igyekszünk kevesebbet költeni, viszont a megszokott termékeket, még ha ritkábban is, de megvásároljuk. A tartósan magas infláció miatt a hazai fogyasztóknak meg kellett tanulni együtt élni a megváltozott helyzettel, melyek következtében a magyar lakosság magatartásában megjelentek az úgynevezett infláció elleni védekező mechanizmusok, megváltoztak a vásárlási szokások.
A vásárlás – mint szükségletek által motivált cselekvési folyamat – valójában öt szakaszra osztható:
- a szükséglet felismerése,
- információgyűjtés,
- választás a kínálatból,
- a vásárlás lebonyolítása és a birtokbavétel, valamint
- a használatbavétel utáni tapasztalatok értékelése.