A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező forgalomképes értékpapír.
A részvények kereskedelme többszereplős folyamat. A részvény kibocsátói a részvénytársaságok. A részvények a befektetőkig, azaz a részvények tulajdonosáig a közvetítőkön keresztül jutnak el. A közvetítők a kibocsátó és a befektető közötti tényleges adásvétel megvalósulásában működnek közre, mivel a befektetők közvetlenül nem vásárolhatnak a tőzsdén részvényeket. A közvetítő szerepét egyébként kizárólag engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások (brókercégek) tölthetik be.
Felvetődhet a kérdés miért is kerül sor részvények kibocsátására és mi is tulajdonképpen a részvény. Erre a válasz a működési források oldaláról közelíthető meg. A vállalkozásoknak működésük megkezdéséhez vagy működés közbeni tőkebevonáshoz pénzügyi forrásokra van szükség. Kisebb vállalkozások többnyire a tagok által szolgáltatott törzstőkével, illetve banki hitelekkel kezdik meg tevékenységüket.
Nagyobb volumenű tevékenység folytatásához azonban nagyobb tőkére lehet szükség. Ez biztosítható például részvénytársaság alapításával és részvények kibocsátásával. A részvény forgalomképessége abban nyilvánul meg, hogy a részvény főszabály szerint szabadon átruházható. A részvénytársaság a működés megkezdéséhez és folytatásához szükséges tőke biztosítására bocsájtja ki részvényeit. A részvények megszerzése a társaságak forrásokat, a részvény megszerzőinek tagsági jogokat fog eredményezni (mintegy a társaság tagjai leszünk azáltal, hogy a működéshez szükséges alaptőkét fedező részvényhez jutunk). Részvénytársaság egyébként a részvények kibocsátása tekintetében nyilvánosan vagy zártkörűen működhet. A nyilvánosan működő részvénytársaságok részvényei bevezethetőek a tőzsdére. A tőzsde a nyilvánosan kibocsátott értékpapírok hivatalos kereskedési platformja. A tőzsdére való felkerülés a forrásgyűjtés megfelelő alternatívája lehet a vállalkozások számára.
A részvényekkel kapcsolatban azon túl, hogy mi is konkrétan a részvény, tisztázni kell még néhány alapvető fogalmat. Ilyen fogalom a névérték és a kibocsátási érték. A névérték a részvénytársaság alaptőkéjének egy részvényre eső hányadrésze (az összes részvény névértéke tehát egyenlő az alaptőkével). A névértéktől megkülönböztetendő a kibocsátási érték. A kibocsátási érték a névérték feletti összeget jelenti, azaz a névérték feletti kibocsátási érték mindig az alaptőkén felüli vagyona lesz a részvénytársaságnak.