Egészségpénztárak

Sokakban felvetődhet a kérdés, hogy kinek éri meg egészségpénztár tagjává válni, milyen szolgáltatásokat vehetünk igénybe és milyen előnyei, illetve buktatói lehetnek a tagságnak. Sajnos a szabályozást átlátni egyáltalán nem egyszerű. Az egészségpénztári tagok száma azonban ennek ellenére a 2009. évben is tovább növekedett a pénztárak többségét tekintve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által internetes oldalán közzétett, az önkéntes egészségpénztárakat összehasonlító táblázat tanulsága szerint.

Mindenekelőtt érdemes tudni, hogy a pénztár az általa gyűjtött és kezelt befizetésekből az alapszabályban meghatározott feltételek szerint az egészség védelmét szolgáló programok szervezését és finanszírozását, egészségügyi szolgáltatások megvásárlását biztosítja. A pénztár elláthat ún. egészségügyi önsegélyező feladatokat is. Ez utóbbi tevékenység elsődlegesen a különböző gyógyszer és gyógyászati segédeszközök árának támogatását, a pénztártag betegség miatti keresőképtelensége esetén a kieső jövedelmének teljes vagy részbeni pótlását, valamint a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását jelentheti. Az egészségpénztár szolgáltatásait saját maga szervezheti vagy e célra szolgáltatásszervező intézményt vesz igénybe.

Az egészségpénztári tagság elsősorban azoknak éri meg, akik jövedelmük egy részét egyébként is ilyen szolgáltatások igénybevételére fordítanák rendszeresen és így el tudnák költeni az egészségpénztári számlán rendelkezésre álló összeget is. Így jól járhat például a tagsággal az aki, állandó jelleggel gyógyszert szed, rendszeresen sportol, szemüveget vagy kontaktlencsét hord, rendszeresen jár különböző szűrőszolgáltatásokra, esetleg egészségügyi beavatkozás előtt áll.

A tagdíj fizetését a munkáltató munkáltatói hozzájárulásként részben vagy egészben átvállalhatja. Habár 2010-ben a cafeteria rendszer átalakulásával az önkéntes pénztári befizetések után a munkáltatónak 25 százalékos adót kell fizetnie, ugyanakkor az egyéni adókedvezmény mértéke és rendszere változatlan marad. Az egészségpénztár tagja tehát továbbra is a befizetett tagdíj és egyéb befizetések legfeljebb 30 százalékig terjedő adókedvezményre lehet jogosult személyi jövedelemadójából. Az önkéntes egészségpénztári számlára történő egyéni befizetés így továbbra is a szolgáltatások igénybevételére irányuló megfelelő öngondoskodási és megtakarítási forma lehet.

Fontos ugyanakkor az egészségpénztárba történő belépés előtt pontosan megnézni, hogy a befizetett pénzükért az alapszabály szerint milyen szolgáltatásokra és milyen feltételek mellett leszünk jogosultak, illetve azt, hogy a befizetett tagdíjunk miként kerül felhasználásra. Tagdíjbefizetéseinket ugyanis három helyre osztja az egészségpénztár, a fedezeti tartalékra, működési tartalékra és likviditási tartalékra. Az igénybe vehető szolgáltatásokat a fedezeti tartalékra jutó befizetésekből teljesíti a pénztár, míg a többi rész a működési és likviditási tartalékokban a működési költségek fedezetéül, illetve általános tartalékként szolgálnak. Ezeknek az aránya tehát egyáltalán nem közömbös számunkra. Természetesen kell, hogy a rentábilis működést biztosítandó működési és likviditási tartaléka legyen az egészségpénztárnak, azonban ezek mértéke összességében lehetőleg ne legyen több a befizetésünk mintegy nyolc-tíz százaléknál.

Érdemes tudni, hogy az egészségpénztárak számára egyébként jogszabály nem írja elő hozamadatok közzétételét, szemben az önkéntes nyugdíjpénztárakkal, így a hozamadatok pénztárak közötti összehasonlításával szemben, egységes számítási módszer hiányában, mindig érdemes szkeptikusnak lenni. Hozamot ugyanis bár az egészségpénztár is produkálhat különböző pénz- és tőkepiaci eszközökbe történő befektetések által, de ez közgazdasági értelemben nem teljesen ugyanaz, mint a nyugdíjpénztári hozam. Az egészségpénztári hozam egyébként legtöbb esetben a fel nem használt összeg után jár, amelyet a pénztár például jóváírhat a tagok egyéni számláján.

Összefoglalva, hogy miért érheti meg nekünk egyáltalán az egészségpénztári tagság:

• A munkáltató átvállalhatja a tagdíjfizetést (így mintegy a bérünk melletti külön juttatásként is felfoghatjuk)

• A befizetések után SZJA kedvezmény jár

• A fel nem használt pénzünknek alacsonyabb összegű hozama is lehet

• Mindemellett egyes szolgáltatók további árengedményeket adnak az egészségpénztárak tagjai számára (ez kiváltképp előnyös számunkra, ha az adott szolgáltatást egyébként is rendszeresen igénybe vennénk)

Ha bármilyen panaszunk merülne fel a pénztári tagsággal kapcsolatban, akkor jó ha tudjuk, hogy a pénztárak törvényességi felügyeletét az ügyészség, állami felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, míg az egészségbiztosítási szolgáltatásaikkal összefüggő felügyeletét az Egészségbiztosítási Felügyelet látja el. Ha az igénybe vett egészségbiztosítási szolgáltatás minőségével kapcsolatos panaszunk volna, úgy tehát érdemes az Egészségbiztosítási Felügyelethez, míg egyéb, a pénztár működésével kapcsolatos panaszunkkal elsősorban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez fordulnunk. A pénztári tagok egyébként legtöbbször a pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatosan, illetve az egészségügyi szolgáltatások elszámolása során találkoznak fogyasztóvédelmi szempontból is releváns problémákkal.