A villanyszámla elemei
Jogszabályi háttér:
2007. évi törvény az általános forgalmi adóról
2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról
273/2007. (X.19.) Kormányrendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
119/2007. (XII.29.) GKM rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjakról
44/2008. (XII.31.) KHEM rendelet a villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás árképzéséről, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokról
1. A szolgáltatóra vonatkozó adatok
szolgáltató neve, székhelye, esetlegesen adószáma, bankszámlaszáma
itt kap helyet a szolgáltatás megnevezése (villamos energia szolgáltatás)
a számlával kapcsolatos legfőbb tudnivalók, pl.: a számla kelte, a teljesítés határideje, fizetési mód
2. a fogyasztó neve, címe
3. a fogyasztási hely adatai
a vevő neve, és a fogyasztási hely címe (utóbbi jellemzően azonos az állandó címmel, de ez nem feltétel)
fogyasztási hely alatt azt értjük, ahol az óra fel van szerelve, ahol a fogyasztás történik
egy fizetőszám, amit a szolgáltató kalkulál, 12 jegyű- amikor felhívjuk a szolgáltatót, érdemes erre hivatkozni
fogyasztási hely azonosító, melyet szintén a szolgáltató határoz meg, 10 jegyű- ügyintézéshez ezt is érdemes előkészíteni, főleg, ha valakinek a nevén több óra, fogyasztási hely szerepel
4. a számla teljes értéke, fizetendő összeg, végösszeg
ezt elsősorban összegzésként szokták feltüntetni
késedelmi kamat feltüntetése, ha a fogyasztó nem a számlán feltüntetett időpontig egyenlítette ki a korábbi számla végösszegét
tájékoztató adatok, pl.: következő leolvasás ideje, vagy ha csoportos beszedési megbízás a kiegyenlítés módja, akkor a bankszámla megterhelésének ideje
5. a számla sorszáma
a számviteli és ÁFA-szabályok szerint minden számlán fel kell tüntetni a sorszámát
erre egyrészt a szolgáltató átláthatósága miatt van szükség, de a fogyasztó oldaláról is praktikus (pl.: könnyebb hivatkozni rá, vagy ha elhagyjuk, másolatot kérni)
a mérési pont gyakorlatilag a 119/2007. GKM rendelet szerint nem más, mint az a fizikai pont (szerződésben meghatározott), ahol az elszámolási mérők vannak
6. a szolgáltatás típusa
ez egyrészt lehet egyetemes szolgáltatás
illetve nem lakossági fogyasztóknál nemcsak egyetemes (ez azonban fogyasztói szempontból nem lényeges)
az egyetemes szolgáltatás gyakorlatilag a korábbi közüzemi szolgáltatást helyettesíti, azt váltotta fel
7. árszabás jellege
az egyetemes szolgáltatásra nemcsak a lakossági fogyasztók jogosultak, hanem a Vet. Szerint olyan fogyasztók is, akiknek az összes fogyasztása a 3*50 Ampert nem haladja meg, illetve egyes közszolgáltatást végző intézmények
ezek nem feltétlenül vannak egy díjszabásba sorolva, ezért az árszabásnál lakossági fogyasztóként lakossági elszámolást kell találnunk
a 44/2008 KHEM rendelet szerint négy típusú árszabás lehetséges egyetemes szolgáltatás keretében:
1. általános, egy zónaidős
2. általános, két zónaidős
3. időszakos
4. közintézményi
amennyiben valamilyen közszolgáltatást végző szervezetnél lakunk (pl.: gondnok egy imaháznál), érdemes bejelenteni ezt a tényt a szolgáltatónak, ugyanis az ilyen szervezetek nem lakossági árat fizetnek
8. elszámolási időszak
az az időszak, melyre a számla kiállításra került
elszámolószámla esetén ez egy éves intervallumot ölel fel, havi számla, vagy részszámla esetén pedig ennél rövidebben, egy hónapot (vagy közel egy hónapot)
9. a mérő leolvasására vonatkozó adatok
- az előző leolvasás időpontja
- az előző leolvasáskor mért fogyasztás, óraállás
- amennyiben az elszámolási időszakban volt mérőcsere, az új mérő állása, gyári száma, csere időpontja
10. kalkulált fogyasztás
- elsősorban részszámlán fordul elő
- a kalkulációt a megelőző évek fogyasztása alapján számítják ki
- ere elsősorban azért van szükség, hogy amennyiben a fogyasztó átalányt fizet, akkor a későbbi elszámolás során ne legyenek kiugró eltérések
11. mennyiség megnevezése
az elfogyasztott villamos energia kWh-ban van megadva
ez azt jelenti, hogy egy óra leforgása alatt, hány kilowatt áramot használt el a lakos
amennyiben a mennyiséget túl soknak találjuk, érdemes kiszámolni, végiggondolni, hogy mik azok az elektromos háztartási eszközök, amik folyton áram alatt vannak, és ezeknek mi a teljesítményük
az összes termékek teljesítménye (hasonlóan a számlához) kWh-ban van megadva, így mi magunk is könnyen megtudhatjuk, hogy ezek egy nap, vagy egy hónap alatt mennyi elektromos áramot vettek fel
12. egységár, ÁFA nélkül
amennyiben több jogcímen szolgáltattak nekünk a számlán az egységárak (akár ÁFÁ-val, akár anélkül) táblázatszerűen fognak megjelenni
feltüntetésére elsősorban adójogi előírások miatt van szükség, de a fogyasztó általi átláthatóságot is segíti
az egységárat egy kWh-ra vetítik
13. ÁFA nélküli végösszeg
ezt az elfogyasztott (mért vagy kalkulált fogyasztás) villamos energia és az egységár szorzataként kapjuk meg
nyújtott szolgáltatásonként tételezve van
14. ÁFA kulcs
az ÁFA törvény értelmében kerül feltüntetésre
%-ban határozza meg maga az ÁFA törvény, és a számla is
mivel a villamos energia nem került az alacsonyabb ÁFA-körbe, ezért itt 25 %-ot talál a fogyasztó
az átláthatóság, érthetőség szempontjából nem ritka, hogy a szolgáltató feltünteti az ÁFA összegét is tételesen (azaz a nyújtott szolgáltatásokra vetítve)
az összegző sor sem ritka, amikor számszerűen az ÁFA nélküli fogyasztáshoz hozzáadják az ÁFA értékét
15. villamos energiaelszámolása, annak adatai (elsősorban azok a jogcímek, amik alapján fizetnünk kell)
itt a mi számlánkon négy tétel van, amit fizetni kell
kedvezményes, egy zónaidős áramdíj
a zónaidő nem más, mint a 44/2008 KHEM rendeletben meghatározott, a villamos energia elszámolása szempontjából megkülönböztetett időszak
ez az időszak lehet csúcsidőszak, illetve völgyidőszak
a csúcsidőszak téli időszámítás során 6-22 óráig tart (nyári időszámítás során 7-23 óráig)
az ilyen áramdíj fogyasztás alapján fizetendő (tehát van egy elfogyasztott mennyiség ebben az időszakban, amit felszoroznak az energia egységárával, és így kapják a fizetendő összeget)
a másik tétel az általános egy zónaidős áramdíj
a harmadik tétel a szénipari szerkezetátalakítási támogatás
ez olyan fizetendő tétel, mely az összes elfogyasztott villamos energia után fizetendő kWh-ként
ezt szokták szénfillérnek is nevezni
célja, hogy a gazdaságtalan széntermelést leállítsák, visszaszorítsák (egy Európai Uniós rendelet jogosít fel rá)
a befolyt összeget a MAVIR Zrt. gyűjti egy elkülönített számlán, melyről egyedül a Vértesi Erőmű Zrt. részére lehet fizetést teljesíteni miniszteri jóváhagyással
ez a díjelem ÁFA körön kívül esik
16. rendszerhasználati díj
ez egy közvetített szolgáltatás, azaz olyan tétel, amit a szolgáltató jogosan átruházhat a fogyasztóra, azaz ránk, ugyanis a jogszabályok szerint a rendszerhasználónak, azaz, nekünk kell megfizetni , de az egyetemes szolgáltató szedi be
a rendszerhasználati díj nem egy elemből áll, így ez is egy összetett szolgáltatás, illetve kiegyenlítendő tétel
a rendszerhasználati díjakról önálló jogszabály rendelkezik: 119/2007. GKM rendelet
a rendszerhasználati díjakat a rész- vagy elszámolószámlákhoz igazodva kell számlázni
egyrészt,amit fogyasztóként fizetünk az az átviteli díj, és az elosztói díj (az elosztói díjon belül nemcsak teljesítménydíj van, hanem alapdíj is)
az elosztói és az átviteli díj egy része a ténylegesen fogyasztott villamos energia után fizetendő
az elosztói alapdíj havi jellegű szolgáltatás, nem a fogyasztáshoz igazodik (ennek havi egységára van, nem pedig kWh-ás)