A villamos energia-piac liberalizációja jegyében 2007-ben megszületett az új villamos energia törvény.
A villamos energia, mint közüzemi szolgáltatás szerepel a Polgári Törvénykönyvben. Az ott leírtak, azonban, csak a fogyasztói szerződésekre vonatkozó alapvetéseket tartalmazzák. Ezért nem elegendő egy-egy közüzemi szerződés esetében a polgári jog általános szabályaira hivatkozni, hanem meg kell nézni az ágazati törvényeket.
Jelen esetben ez két jogszabályt jelent a 2007. évi LXXXVI. törvényt (későbbiekben: Vet.) és a 273/2007. Kormányrendeletet (későbbiekben: R).
A törvény legnagyonn módosítása egy új fogalom: az egyetemes szolgáltatás bevezetése. Ez a fogalom lépett a közüzemi szolgáltatás helyébe. Nem jelent mást, mint egy sajátos szolgáltatási módot, melyet az ország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonítható, átlátható ár ellenében igénybe lehet venni.
Eszerint tehát a szolgáltatást az arra jogosultaktól nem lehet megtagadni az ország területén. Cserébe pedig a felhasználó árat fizet jogszabályok alapján, mely méltányos, összehasonlítható, átlátható. Utóbbi azért nem mindig egyértelmű, hisz a villamos energia árába sok elem került beépítésre, így fogyasztóként tételesen meghatározni szinte lehetetlen.
De ki is jogosult ehhez az egyetemes szolgáltatáshoz hozzájutni?!
- A lakossági fogyasztó, aki saját háztartása (lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs) fogyasztása céljára vásárol villamos energiát az annak vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet.
- A lakossági fogyasztók csoportján belül egy szűkebb kör van, az ú.n. védendő fogyasztók. Ők a lakossági fogyasztók közül kerülnek ki szociális rászorultságuk alapján. Megkülönböztetett feltételekkel vehetnek részt a szolgáltatásban (azaz például a szolgáltatásból való kikapcsolásuk feltételhez kötött).
- Rajtuk kívül egy kedvezményezett csoport van még a lakossági fogyasztókon belül: fogyatékkal élő fogyasztók.
- kisfeszültségen vételezők, akiknek a felhasználási helyeken együttesen nem nagyobb a vételezésük, mint 3*63 Amper
- külön jogszabály szerint költségvetési szerv, közfeladatot ellátó költségvetési intézménye, közfeladatot ellátó egyházi jogi személy, közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmény.