Számla

A gázszámla tartalma

A lakosság részére kiállított gázszámlák két típusba sorolhatóak. Egyrészt vannak az ú.n. részszámlák, melyek egy kalkulált fogyasztás alapján kerülnek kiállításra (évente 11 ilyen számla készül), és van az elszámolószámla. Utóbbit minden esetben egy leolvasás előzi meg, és összevetik, hogy a kalkulált fogyasztáshoz képest a fogyasztó többet vagy kevesebbet fogyasztott-e adott évben. Az elszámolószámla tehát a különbözet megtérítésére kötelezi a fogyasztót.
Tartalmilag azonban a két számla nagyon hasonló, hisz azonos elvek, jogszabályi útmutatások alapján készülnek.

Elszámolószámla

Mivel az elszámolószámla tényleges fogyasztás alapján kerül kiállításra, ezért érdemes először annak tartalmi elemeit áttekinteni.
A gázszámla több jogszabály alapján kerül kiállításra. Egyrészt a számvitelről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, másrészt az ÁFÁ-ról szóló törvény egyes passzusait.
Mindkét jogszabály nagyjából azonosan határozza meg a minimális tartalmi elemeket annak érdekében, hogy számláról beszélhessünk.

1. a számla fejrészén minden szolgáltatónál megjelennek a rá vonatkozó adatok:

• • a számla jellege, jelen esetben az, hogy elszámolószámla. Azaz olyan számla, mely leolvasott, mért fogyasztás alapján került kiállításra.
• • a szolgáltató megnevezés, pl.: Fővárosi Gázművek Zrt., Égáz-Dégáz Gázszolgáltató Zrt., E-On Energiaszolgáltató Kft.
• • a szolgáltató székhelye, esetlegesen ügyintézési helye, levelezési címe
• • a szolgáltató adószáma
• • esetlegesen más adatok, melyek az azonosításhoz szükségesek

2. a számla adatai a fejlécen, összességében a számlázással és a teljesítéssel kapcsolatos tudnivalók

• a számla kibocsátásának kelte
• a számla sorszáma
• nem jogszabályi előírás, de a teljesítés végső dátuma is ezen adatok között szokott megjelenni. Ez az a legkésőbbi időpont, amikor a számla végösszegét anélkül kiegyenlíthetjük, hogy a szolgáltató jogosan számíthatna fel késedelmi kamatot. A teljesítés dátuma határnapként van meghatározva, azaz év, hónap, nap pontossággal.
• szintén nem jogszabályi előírás, de a teljesítés módja is meghatározásra kerülhet. Ez alatt azt értjük, hogy mi az a pénzforgalmi mód, ahogyan a számla végösszegét megfizethetjük a szolgáltatónak. Itt jellemzően a készpénzfizetés jelenik meg (vagy egyszerűbben csekk), melynek teljesítéséhez a számlán postai készpénz átutalási megbízást is csatolni szoktak. Amennyiben nem az adott csekken kívánjuk befizetni a számla értékét önmagában nem jelent gondot, mindössze arra kell ügyelni, hogy bármilyen más módot választunk (pl.: átutaljuk) mindenképpen a megjegyzésrovatban hivatkozzunk a számla sorszámára. A szolgáltató ugyanis a számla sorszáma alapján tudja a fogyasztót, és a fogyasztói helyet azonosítani, illetve meghatározni azt, hogy mely számlázási időszakban készült számlát kívánjuk kiegyenlíteni. Ettől eltérő módként megállapodhatunk a szolgáltatóval beszedési megbízásos vagy átutalásos teljesítésben is.

3. szintén még a fejlécben, de a szolgáltató adataitól jól elkülöníthetően találhatjuk a fogyasztóra vonatkozó adatokat

• a fogyasztó nevét
• a fogyasztó állandó lakcímét
• minden szolgáltató alkalmaz ú.n. ügyfél azonosítót, vagy más elnevezéssel partnerkódot. Ez az elnevezés szolgáltatónként változik, változhat. 10 számjegyű kódot takar, mely lenevezéstől függetlenül a fogyasztó gyorsabb azonosítását szolgálja a szolgáltató rendszerén belül. Mivel a legtöbb ügyintézés során ezt kérik a szolgáltatók, érdemes telefonközelhez készíteni, vagy személyes ügyintézés során magunkkal vinni, és hivatkozni rá.

4. a szolgáltatásra vonatkozó információk

• az ÁFA törvény értelmében meg kell jelölni a számlán a nyújtott szolgáltatást és a mennyiségét, amennyiben az természetes egységekben kifejezhető
• gázszolgáltatás estén ez az Szj.szám 40.22 vagy 40.22.1. Ez az információ még rendszerint a számla fejrészében jelenik meg annak ellenére, hogy ez már gyakorlatilag a szolgáltatás pontosítását célozza.
• szolgáltatótól függően ezek az adatok a számla közepén vagy alul találhatóak meg, egyfajta összesítésként

ez az ú.n. számlaérték az adott elszámolási időszakra jutó gázfogyasztás ellenértékét jelöli oly módon, hogy előbb feltünteti az összes energiafogyasztás díját, majd ha a fogyasztó támogatásban részesült az igénybe vett támogatás mértékét levonja ebből. Ez az összeg utána még csökkentendő az adott időszakban befizetett részfogyasztások összegével.
A megértés szempontjából ezeket a számla egyéb részein természetesen kifejtik.
↓

• a számlán ezen túl megjelennek további, a szolgáltatásra vonatkozó adatok, ezek részletezik a számla tartalmát.
• Itt találhatóak meg a fogyasztási helyre vonatkozó adatok. Ezek közül a legfontosabb a vételezési hely, illetve a vételezési helyen fellelhető óra adatai (gyári száma). Tájékoztató jelleggel fel szokták tüntetni, hogy az adott mérési helyen lévő óra utoljára mikor került leolvasásra, és akkor mennyi volt az óra állása. Ezt tekinthetjük az elszámolási időszak kezdetének. Az elszámolási időszak vége az utolsó leolvasás időpontja. E kettő között elfogyasztott gázmennyiséget, illetve a két érték közötti különbséget kell a fogyasztónak elsősorban megtérítenie (ez a számlán nagyjából ilyen elnevezéssel is jelenik meg).

Ez a fogyasztás, mint különbség m3-ben jelenik meg a számlán.
Az elfogyasztott gázmennyiséget a gázszolgáltató korrigálhatja. Ez az ú.n. térfogat korrekciós tényező, mely egyfajta szorzó. A szolgáltatók azért élnek vele, mert az üzemi állapotú fogyasztást normál állapotúra kell számítani (azaz üzemi körülmények között a gáz tömörebb, mint normál állapotában). Ezt a szorzót minden szolgáltató maga határozza meg, és az Üzletszabályzatában közzéteszi azzal, hogy azt előzetesen a Magyar Energia Hivatal jóváhagyja. A szorzó nagysága valamivel több, mint 1 (pl.: 1,008 vagy 1,02)
Így természetesen a számla egy következő oszlopában az is megjelenik, hogy az így korrigált fogyasztás mekkora (pl.: átszámított mennyiség néven).
Még szintén ezen adatok között megjelenik egy önálló oszlopban a gáz fűtőértéke. Ezt az adatot MJ/m3-ben kell keresni (kb. 34 MJ/m3). Azt mutatja meg, hogy 1 m3 normál állapotú gáz elégetésével mennyi energia szabadul fel.
Tovább részletezve az igénybe vett szolgáltatásokat egy újabb táblázat jellegű felsorolásban azt találjuk meg, hogy adott fogyasztási időszakban (vagy gázévben) milyen szolgáltatásokat vettünk igénybe, azoknak mi volt az egységára, nettó értéke összesen, illetve bruttó értéke.
Két típusú szolgáltatásért fizet a fogyasztó. Az egyik a gázdíj, a másik az alapdíj.
Ezek vonatkozásában megjelölik az elszámolási időszakot.
A gázdíj esetében ez megegyezik a leolvasások közötti időszakkal, akár több hónapra vetítve is. Az adott, és már korábban a számlán megjelölt adatokból gázadatokból itt már csak egy hőmennyiségi adattal találkozunk. A hőmennyiség MJ-ban adott, és értékét úgy számolják, hogy a gáz fűtőértékét felszorozzák a korrigált m3-ben megadott fogyasztással. Mellette kerül feltüntetésre az adott szolgáltatás, jelen esetben a gáz nettó egységára (az ÁFA nélküli értéke). E kettőt összeszorozva kapjuk az ÁFA alapjául szolgáló értéket, mely szintén önálló oszlopban jelenik meg egy számlán. Természetesen megjelölésre kerül az ÁFA mértéke is, mely jelenleg a gáz esetén 25%-ot jelent. Külön oszlopban az ÁFA számított összege jelenik meg (ez az ÁFA alapjául szolgáló érték és 0,25-nek a szorzata). És végül egy utolsó oszlopban megtaláljuk a bruttó értéket, azaz az adott gázszolgáltatás ÁFÁ-val terhelt összegét.
A másik típusú szolgáltatás, melyet igénybe veszünk és a számlán megjelenik, az alapdíj vagy háztartási alapdíj. Az alapdíja elszámolási időszaka egyezik a gázéval. Az alapdíjat azonban nem hőmennyiség után fizeti a fogyasztó, így ez az oszlop, ha volt ilyen, üresen marad. Ha a gáznál csak mennyiség oszlop volt, és nem hőmennyiség elnevezésű, akkor itt mennyiségi adatként 1-12 ig számokat fogunk találni, hisz az alapdíj havi jelleggel fizetendő. Nettó egységára így nem más, mint egy havi díj mértéke. Az adóalap vagy nettó érték oszlopban, így a hónapok számával felszorzott havidíjat kell megtalálni. A havidíj ÁFA kulcsa szintén 25%. Az utolsó oszlopban pedig a már elmondottakkal egyezően a bruttó ár fog szerepelni.

Egy teljesen új tényező a gázszámlán az import korrekciós tényező. Jogszabályi alapja a 27/2009 KHEM rendelet. Célja az importár-változás kiegyenlítése, illetve a korábbi ingadozások miatti hiányok fedezete. Ezt a tételt 2010. december 31-ig biztosan meg kell fizetnie a fogyasztónak. A tényező elszámolási időszaka egyezik a gáz elszámolási időszakával. Az elfogyasztott hőmennyiség után kell megfizetni. Egységára jogszabály szerint 0,515 Ft/MJ 2009. szeptember 30-ig, utána 0,092 Ft/MJ. Tehát e tényező esetén a hőmennyiség oszlopban ugyanazt az értéket kell találnunk, mit a gázdíj elnevezésű oszlopban. Egységárként időszaktól függően a két értéket, melyeket fentebb említettünk Ft/MJ-ban megadva. A nettó érték így nem lesz más, mint a hőmennyiség és az egységár szorzata. Ez a tényező azonban ÁFA körön kívül esik, így esetében az ÁFA értékének oszlopa, illetve a bruttó érték oszlopa üresen marad.
Mivel elszámolószámláról van szó, azt is fel fogják tüntetni, hogy adott elszámolási időszakban már mi volt az, amit megfizettünk az egyes részszámlák alapján. Ezek ugyanúgy néznek ki oszlopba sorolva, mint a fenti tételek, azzal, hogy a bruttó értéknél negatív előjellel, azaz jóváírásként jelennek meg.
Ezen összegek összesítése gyakran egy új táblázatban jelennek még, melynek végén a fizetendő felirat mellett láthatjuk, hogy mi az az összeg, mellyel még tartozunk a szolgáltató felé

5. tájékoztató sorok

• a folyószámla egyenlege:
• ha ez a sor eltér a fizetendő sortól, akkor a fogyasztónak túlfizetése vagy hátraléka lehet
• a következő leolvasás tervezett időpontja