Megtakarításaink keretében dönthetünk úgy, hogy pénzünket valamilyen bankbetétbe fektetjük. Betétszerződés alapján a pénzintézet köteles a szerződő fél által lekötött pénzeszközök után kamatot fizetni és a betét összegét a szerződés szerint visszafizetni.
Alapvetően két típust különböztethetünk meg, az ún. látra szóló betétet és a lekötött betétet. Látra szóló betét esetében a betéti összeg lekötés nélkül kamatozik, így a betétes rendelkezhet az elhelyezett betéttel. Ezzel szemben a lekötött betét esetében a betétes pénzét egy meghatározott időtartamra leköti, majd a bank a meghatározott időtartam elteltével kamatot fizet (a kamat jóváírása vonatkozásában olyan megoldással is találkozhatunk, ahol előzetesen, a lekötés időpontjára megtörténik). A látra szóló betétek kamatozása a bankok kockázatára tekintettel jóval alacsonyabb, mint a lekötött betéteké. A kamatok vonatkozásában egyébként kétféle mutatószámmal is találkozhatunk az egyik a betétre vonatkozóan meghirdetett kamatláb, a másik pedig ez ún. EBKM.
Ha a betéti szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatban vagy a betétre vonatkozó kereskedelmi kommunikációban szerepel a betét kamata vagy bármilyen költsége, közvetlenül ezt követően az EBKM mértékének is (rövidítés feltüntetésével, két tizedesjegy pontossággal) szerepelnie kell legalább ugyanakkora méretben és megegyező megjelenítésben.
Az EBKM a kamat mellett rendkívül fontos információ, mert azokat a költségeket és jutalékokat is figyelembe veszi, amelyek egyébként a kamattól várt hasznunkat csökkentik. Egyébként pedig fontos eltérés, hogy míg a kamatlábakat a bankok általában 360 napra vetítve határozzák meg, addig az EBKM 365 nap elteltére mutatja meg a betét után a bank által kifizetendő kamatösszeg nagyságát.
Számolja ki az EBKM-et kalkulátorunk segítségével (Kattintson ide!)
Példa a spórolt pénzünk reálnövekedésének meghatározására
Tegyük fel, hogy van 500000 Ft spórolt pénzünk, amelyet bankbetét formájában szeretnénk lekötni 6 hónapra (jelen példában 2010. május 3. – 2010. november 3.), 360 napos kamatbázis mellett. A bank ajánlatában 5,37% betéti kamat került megjelölésre, így az EBKM 5,44%. Ebben az esetben számolnunk kell a pénzünk jövőértékének meghatározásához nem csupán a kamattól várt növekedésével a pénzünknek, de éppúgy az inflációs rátával is. Tegyük fel, hogy az éves infláció mértéke 4,11%. kamatként kifizetésre kerülő pénzösszeg = spórolt pénzünk * EBKM / 36500 * 6 hónapra eső napok száma azaz kamatként kifizetésre kerülő pénzösszeg = 500000 Ft * 5,44 / 36500 * 184 = 13712 Ft spórolt pénzünk várható reálnövekedése = kamatként kifizetésre kerülő pénzösszeg - kamatadó - (spórolt pénzünk + kamatként kifizetésre kerülő pénzösszeg) * éves infláció / (36500 / 6 hónapra eső napok száma) azaz spórolt pénzünk várható reálnövekedése = 13712 Ft - 13712*0,2-(500000 Ft + 13712 Ft) * 4,11 / (36500/184) = 326 Ft
Tipp: Nincs szükségünk külön naptárra sem, a lekötés időtartamára eső napok számának meghatározása Excel táblázatban rendkívül egyszerű. Beírjuk A1 cellába a kezdőnapot (2010-05-03 formátumban), B1 cellába az utolsó napot (2010-10-03 formátumban), majd C1 cellába, hogy =B1-A1 és ilyenkor a program automatikusan a dátumok közötti napok számát kalkulálja
(További hasznos tanácsok: http://www.megtakaritasiiskola.hu)