A KSH adatai szerint (egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás 2002-) Magyarországon 2002-től csökkenő tendenciát mutat az élelmiszer-fogyasztás. A legszemléletesebb adat, hogy 2002-ben az átlagos kenyérfogyasztás 60 kg/fő/év volt, 2009-ben pedig ez a szám már 50 alatt volt. Az alapvető élelmiszerek közül a tej fogyasztása is hasonló, bár ennél visszafogottabb csökkenést mutat, és szinte valamennyi élelmiszerből kevesebbet fogyasztunk. Ez a statisztika magyarázható a fogyasztási szokások változásával, és a gazdasági válság hatásával is.
Egyes felmérések szerint a magyar vásárlók némileg eltérő módon reagálnak a gazdasági nehézségekre, mint az unió legtöbb országában. Míg nyugati szomszédaink az olcsóbb árukat keresik, és a fogyasztás volumenéből nem szívesen adnak alább, a magyar vásárló mennyiségében csökkenti a vásárlásait, de a „kosarát” nem rendezi át. A megszokott termékeket tehát továbbra is megvásároljuk, csak kisebb mennyiségben.
A szerencsés az lenne, ha a fogyasztásunkat úgy tudnánk racionalizálni, hogy kevesebbet költünk, és közben nem kell kompromisszumot kötnünk az egészségünk rovására. Nem egyszerű végig gondolni, hogyan tudunk kevesebbet költve mégis egészséges ételeket vásárolni.
A legfontosabb elsőként azt tisztáznunk, hogy ténylegesen mire van szükségünk. Igen sok olyan termék van, aminek a megvásárlásától valamilyen előnyt, örömöt, élvezetet várunk, de ha belegondolunk, nem biztos, hogy ezek a termékek valóban képesek ezeket az előnyöket nyújtani számunkra, sokszor csak a reklámok hitetik ezt el velünk. Első lépésként ezektől a termékektől kell megszabadítani képzeletbeli kosarunkat. Ezek többnyire agyoncukrozott üdítőitalok, gyenge minőségű édességek, egyéb, sokszor az egészségre is ártalmas luxuscikkek.