Számlázás

A számlázással kapcsolatos alapvető rendelkezéseket az általános forgalmi adóról szóló törvényben (2007. évi CXXVII. törvény) találjuk. A jogszabály szerint a számla – elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos lényeges – adattartalma a következő:

• számla kibocsátásának kelte
• számla sorszáma
• szolgáltatás nyújtójának adószáma
• a szolgáltatás nyújtójának megnevezése, székhelye
• a szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe
• a nyújtott szolgáltatás megnevezése
• az adó alapja
• az alkalmazott adó értéke

Ezek az általános szabályok, az elektronikus hírközlésről szóló törvény (2003. évi C. törvény, Eht.), illetve az elektronikus hírközlési előfizetői szerződésekre és azok megkötésére vonatkozórészletes szabályokat tartalmazó IHM rendelet (16/2003. (XII. 27.) tartalmazza az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos számlázásra vonatkozó részletesebb szabályokat, melyek közül a teljesség igénye nélkül az alábbiakat érdemes külön megemlíteni:

Tételes számlamelléklet

A jogszabály kimondja, hogy az előre fizetett díjú előfizetői szolgáltatások (pl. feltöltőkártyás mobiltelefon) kivételével a szolgáltató az előfizető részére kiállított számlához csatolni köteles a tételes számlamellékletet, melynek a következőket kell tartalmaznia:
ad.1.: a helyhez kötött telefonszolgáltató az előfizető által fizetendő díjakat olyan bontásban köteles feltüntetni, amelyen legalább

• a helyi
• a helyközi
• a belföldi távolsági
• a nemzetközi hívások díj
• a mobil rádiótelefon-hálózatokban végződtetett hívások díja (szolgáltatónként)
• a telefon szolgáltatás útján igénybe vett nem telefon szolgáltatások (emelt díjas hívás, távszavazás)

A számlamellékletben fel kell tüntetni a beszéd és nem beszéd célú hívásokért felszámított díjakat, továbbá a díjazási időszakokat és kedvezményeket is.

ad. 2.: Mobil rádiótelefon szolgáltatás esetén a tételes számlamelléklet legalább

• a hálózaton belüli
• más mobil rádiótelefon-hálózatba (szolgáltatónként)
• nyilvános helyhez kötött telefonhálózatokba irányuló hívások (szolgáltatónként)
• szerinti bontást köteles tartalmazni. A számlamellékletben külön fel kell tüntetni a beszéd és nem beszéd célú hívásokért felszámított díjakat, valamint a díjazási időszakokat és kedvezményeket is.

Hívásrészletező

A szolgáltató az előfizető kérésére a kiállított számlához köteles a tételes számlamellékletnél részletesebb számlamellékletet csatolni (hívásrészletező), amely magában foglalja a díj kiszámításához szükséges forgalmazási és számlázási adatokat tartalmazó kimutatást.
A hívásrészletezőnek a jogszabály értelmében szolgáltatásonkénti és szolgáltatónkénti lebontásban a következőket kell tartalmaznia:

• a hívott számát
• a hívás kezdő időpontját
• a hívás időtartamát
• a hívásegység díját
• a hívás díját

A hívásrészletező határozott időre és visszavonásig igényelhető. Az igénybevétel feltételeit a szolgáltató köteles az ÁSZF-ben meghatározni.

Mi a teendő, ha nem érkezik meg a számla?

Előfordulhat, hogy a számlát tartalmazó levél nem érkezik meg időben. Ebben az esetben a fogyasztó nem hivatkozhat arra, hogy a levél kézbesítéséért és így a díjfizetés késedelméért a szolgáltató vagy a posta a felelős. A szolgáltató főszabály szerint minden számlázási időszak végén postai úton, a fogyasztó levelezési címére megküldi a számlázási időszakra vonatkozó számlát. A legtöbb szolgáltató a megadott levelezési címre kiküldött számlákat és értesítéseket a postára adástól számított kb. egy héten belül kézbesítettnek tekinti. Amennyiben a fogyasztó nem kapja meg a számlát, az ÁSZF tartalmazz azokat a módozatokat (általában postai utalvány, banki átutalás, pótcsekk igénylése ingyenesen hívható ügyfélszolgálati számon keresztül), melyek segítségével a fogyasztó eleget tehet fizetési kötelezettségének. Így tehát a díjfizetés elmaradása esetén nem hivatkozhatunk eredménnyel arra, hogy nem kaptuk meg a számlát.

Túl magas számla - díjreklamáció

Ha az előfizető a szolgáltató által felszámított díj összegét vitatja, a szolgáltató a bejelentést haladéktalanul nyilvántartásba veszi és intézkedik annak kivizsgálásáról.
Díjreklamáció esetén kétféleképpen alakulhat panaszunk elintézése, attól függően, hogy a szolgáltatónk számlázási rendszere zártságát a miniszter által kijelölt tanúsító szervezet tanúsítja-e. A legnagyobb szolgáltatók rendelkeznek ilyen tanúsítvánnyal, az ÁSZF-nek tartalmaznia kell erre vonatkozó utalást, de kétség esetén magunk is utána nézhetünk. Ilyen miniszter által kijelölt tanúsító szervezet pl. a MATRIX Vizsgáló, Ellenőrző és Tanúsító kft.
Amennyiben szolgáltatónk számlázási rendszere nem rendelkezik ilyen tanúsítvánnyal, díjfizetési határidő előtt benyújtott díjreklamáció esetén – amennyiben azt a szolgáltató 5 napon belül nem utasítja el – a bejelentéssel érintett díjtétel vonatkozásában a díjfizetési határidő a díjreklamáció megvizsgálásának időtartamával meghosszabbodik, továbbá a szolgáltató nem jogosult a díjfizetés elmaradására hivatkozással az előfizetői szerződést felmondani. A tanúsítvánnyal nem rendelkező szolgáltatók esetében tehát a díjreklamációnak a fizetési határidőre halasztó hatálya lehet.