Az internet sokoldalú és színes felhasználási módozatai napjainkban szinte bárki számára hozzáférhetőek. Hazánkban több, mint másfél millió a széles sávú előfizetések száma, így a lakosság majd 50%-a élvezheti és hasznosíthatja az internet adta lehetőségeket. Online intézhetjük okmányirodai ügyeinket, játszhatunk, cseveghetünk a barátainkkal, tanfolyamra járhatunk és vásárolhatunk, akár még dolgozhatunk is számítógépünk mellett ülve otthon, a karosszékben. Szinte kimeríthetetlen a lehetőségek tárháza.
Kezdetben a világháló elérésének szinte egyetlen módja a – mai lehetőségekhez képest igen lassúnak számító – betárcsázós modemes internet volt. A netezésre ma már számos gyors és olcsó lehetőség van, többek között széles sávú DSL technológia, optikai kábel, vagy mobil kommunikációs csatornák igénybevétele. Manapság már ritka letöltési korláthoz kötött előfizetés is, a szolgáltatók inkább az adatforgalom sebességével igyekeznek megnyerni a fogyasztókat.
Viszonylag hosszú ideig tartotta magát az a gyakorlat, hogy a szolgáltatók maximális elérhető le- és feltöltési sebességgel reklámozták az előfizetőknek szánt csomagokat. Ma már kötelesek a garantált minimális sebességet is megfelelően megjeleníteni üzleti kommunikációjukban. Természetesen továbbra is lehetőség van arra, hogy az igényeknek megfelelően olcsóbb, de lassabb és korlátozott adatforgalmat magában foglaló szolgáltatást rendeljen az, akinek felhasználói igényeit ez is kielégíti.
A szolgáltatás egyik legfontosabb jellemzője a le- és feltöltési sebesség. Ezt általában Kbit/s és Mbit/s mértékegységben szokás megadni. 1 Mbit/sec letöltési sebesség már elég az átlagos felhasználónak, e-mail-ek és hírek olvasására, internetes csevegésre és közösségi portálok látogatására Ezt nevezik a szolgáltatók normál használatnak. A fejlett videómegosztó és egyéb multimédiás oldalakhoz, valamint gyakori letöltéshez és fejlett online játékokhoz legalább 4-5 Mbit-es sávszélesség ajánlott.