Adatok betöltése...

2010. szeptember 09., csütörtök - Ádám

Betegjogokról részletesen

Szerző: Dr. Hajnal Zsolt

Az egészségügyi ellátáshoz való jog

Minden betegnek joga van az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz.

  • Megfelelő az ellátás, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakmai és etikai szabályok, megtartásával történik.

  • Folyamatosan hozzáférhető az ellátás, amennyiben az egészségügyi ellátórendszer napi 24 órán keresztül igénybevehető.
  • Megkülönböztetés nélküli az ellátás, ha nem történik hátrányos megkülönböztetés a betegek között társadalmi helyzetük, politikai nézeteik, származásuk, nemzetiségük, vallásuk, nemük, koruk, családi állapotuk, testi vagy értelmi fogyatékosságuk, képzettségük és minden egyéb, az egészségi állapotukkal össze nem függő okok alapján.

Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek enyhítéséhez.

A betegnek ahhoz is joga van, hogy ellátását az általa megválasztott orvos végezze. Azonban a szabad orvosválasztás feltétele, hogy az megfeleljen a beteg egészségi állapota által indokolt szakmai követelményeknek, a beteg is valamint az orvos is jogosult legyen az ellátásra, ill. annak elvégzésére. Amennyiben a beteg fekvőbeteg-ellátó intézményben választ orvost, tekintettel kell lennie az intézmény ellátási rendjére. A beteg kérheti egy másik orvos által történő megvizsgálását is.

Amennyiben a beteg az adott egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi állapota által indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell őt arról, hogy az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható, vagy várólistára kell helyezni.
A várólistára helyezés esetén a beteget a várakozás okáról és annak várható időtartamáról, illetve esetleges következményeiről tájékoztatni kell.

Az emberi méltósághoz való jog

A beteg az emberi méltósághoz való joga alapján soha sem tekinthető a gyógyítás puszta tárgyának. Az egészségügyi ellátás során a betegen kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el.
Az ellátók kötelesek tekintettel lenni a beteg szeméremérzetére, ezért ruházatát csak a szükséges időre és szakmailag indokolt mértékben távolíthatják el.
A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad csak várakoztatni.   
Az ellátás során a beteg jogainak gyakorlásában csak az egészségi állapota által indokolt ideig és mértékig korlátozható.

A kapcsolattartás joga

A kórház nem zárt intézmény. A beteg hozzátartozóival, batátaival írásban vagy szóban – telefonon – kapcsolatot tarthat és látogatókat fogadhat. A kapcsolattartásnak csak az intézmény feltételei, a betegtársak jogai és a betegellátás rendje szabhat korlátokat. A kapcsolattartás részletes szabályait az intézmény házirendje tartalmazza.

A kórháznak gondoskodnia kell arról, hogy a beteg felvételekor megismerhesse a házirendet.
Kiskorú gyermeknek és a súlyos állapotú betegnek joga van ahhoz, hogy egy személy, a betegellátás rendjét nem zavarva, éjjel-nappal mellette tartózkodjon. Hasonlóképpen a szülő nő megjelölhet egy olyan nagykorú személyt, aki a vajúdás és a szülés során folyamatosan mellette lehet.
A beteg megtilthatja azt, hogy gyógykezelésének tényét, vagy a kezelésével kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárják – kivételes esetektől eltekintve.

A gyógyintézet elhagyásának joga

A betegnek joga van az egészségügyi intézményt elhagyni, ha ezzel mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. Ebben az esetben szándékáról köteles kezelőorvosát tájékoztatni.
A betegnek joga van továbbá más egészségügyi intézménybe történő áthelyezését is kérni.

A tájékoztatáshoz való jog

A betegnek joga van ahhoz, hogy kezelőorvosától részletes tájékoztatást kapjon:

  • egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is,
  • a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,
  • a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges    előnyeiről és kockázatairól,
  • a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,
  • döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,
  • más  lehetséges eljárásokról, módszerekről,
  • az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről,
  • a további ellátásokról,
  • a javasolt életmódról, valamint
  •   megtudhatja az ellátásában közvetlenül közreműködő személyek nevét,    szakképesítését és beosztását.

A tájékoztatásnak érthetőnek kell lennie. Ha a beteg valamit nem értett, valamiben bizonytalan, vagy újabb problémák merültek fel ellátása során, bármikor kérdezze meg orvosát, ápolóját. A kérdések mindenkor a beteg gyógyulását és az orvos tájékozódását segítik.

A tájékoztatáshoz nem csak a tiszta tudatú felnőttnek van joga, hanem minden betegnek, aki kapcsolatba tud lépni a környezetével. Amennyiben a beteg részben vagy egyáltalán nem tájékoztatható, úgy a teljes körű tájékoztatást annak a személynek kell megadni, aki a beteg helyett jogosult az orvosi kezelésekre vonatkozó döntéseket meghozni.

A betegnek ahhoz is van joga, hogy ne tájékoztassák. Amennyiben nem kér tájékoztatást, vagy nem mindenről akar tudni, akkor ezt előre közölje orvosával.
A betegről gyógykezelése során a legkülönbözőbb adatokat tartalmazó dokumentáció készül, amibe betekinteni, vagy arról másolatot készíttetni – saját költségére – jogosultsággal bír.

Az önrendelkezéshez való jog

A beteget is megilleti az önrendelkezéshez való jog. Bizonyos törvényben meghatározott kivételektől eltekintve a beteg eldöntheti, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, vagy melyeket utasít vissza. A beteg beleegyezésének tévedéstől, megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentesnek kell lennie, és megfelelő tájékoztatáson kell alapulnia. A beleegyezését bármikor visszavonhatja. Arra is van lehetőség, hogy megjelöljön egy felnőtt személyt, aki jogosult a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát helyette gyakorolni.

A betegnek lehetősége van arra is, hogy még belátási képessége birtokában rendelkezzék orvosi kezeléséről arra a időre, amikor állapota  miatt ezt már nem tudja megtenni.
Joga van ahhoz is, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról.

Az ellátás visszautasításának joga

A cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha az mások életét vagy testi épségét nem veszélyezteti. Minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza.

Életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan.
A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor visszavonhatja.

Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik.

A beteg jogosult a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait megismerni, illetve arról tájékoztatást kérni. Így:

  • a gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni,
  • a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni,
  • az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról saját költségére másolatot kapni,
  • a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor zárójelentést kapni,
  • egészségügyi adatairól indokolt célra - saját költségére - összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kapni.

A beteg kérheti az általa pontatlannak vagy hiányosnak vélt - rá vonatkozó - egészségügyi dokumentáció kiegészítését, kijavítását.
Továbbá jogosult egészségügyi ellátásának ideje alatt az általa meghatározott személyt írásban felhatalmazni a rá vonatkozó egészségügyi dokumentációba való betekintésre, illetve arra, hogy azokról másolatot készíttessen.
Halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse jogosult a halál okával összefüggő, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról - saját költségére - másolatot kapni.

Az orvosi titoktartáshoz való jog

A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék.
A betegnek joga van arról nyilatkozni, - bizonyos törvényben meghatározott esetek kivételével - hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből.

A betegnek joga van ahhoz is, hogy vizsgálata és gyógykezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik. A beteg vizsgálatának és kezelésének olyan körülmények között kell történnie, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne láthassák, illetve ne hallhassák, kivéve, ha ez elkerülhetetlen.

A betegnek, amennyiben egészségügyi ellátása során a fenti jogainak bármelyikében sérelem éri, jogában áll a szolgáltatónál, illetve annak fenntartójánál szóban vagy írásban panaszt tenni.

A beteg kötelezettségei

Eredményes gyógyító tevékenység csak a beteg és az ellátók kölcsönös együttműködése révén lehetséges, ezért  a betegnek nemcsak jogai de kötelezettségei is vannak. E kötelezettségeinek elsősorban a saját és mások gyógyulása érdekében kell eleget tennie.
A beteg – saját érdekében – mindenekelőtt köteles együttműködni az őt ellátó egészségügyi dolgozókkal az alábbiak szerint:

  • köteles tájékoztatni őket mindarról, aminek ismerete szükséges a megfelelő gyógykezeléshez. Így különösen fontos elmondani korábbi betegségeit, gyógykezeléseit, azt, hogy milyen gyógyszereket szed, illetve szedett, valamint fel kell tárnia azokat a kockázati tényezőket is, amelyek egészségét károsíthatják.
  • Tájékoztatni kell az ellátókat – saját betegségével összefüggésben – mindarról, ami mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti. Így különösen a fertőző betegségekről és a foglalkozás végzését kizáró megbetegedésekről, állapotokról.
  • Tájékoztatást kell adni arról is, hogy egészségügyi ellátásával kapcsolatban korábban milyen jognyilatkozatokat tett.
  • Miután hozzájárult a beavatkozásokhoz, köteles betartani az orvosoknak a gyógykezelésével kapcsolatos rendelkezéseit.
  • Köteles betartani a vonatkozó jogszabályokat, az intézmény házirendjét, és a térítésköteles ellátások ellenértékét megfizetni.
  • Hitelt érdemlően igazolnia kell a személyes adatait és azt, hogy van-e egészségbiztosítása.
  • Köteles tiszteletben tartani más betegek és az egészségügyi dolgozók jogait.