A szerzõdésrõl általában
Fogyasztói társadalmunkat behálózzák a szolgáltatók minden forrásból és formában érkezõ egyszeri és vissza nem utasítható ajánlatai. Elegendõ ha kinyitunk egy tetszõleges magazint, bekapcsoljuk a televíziót, esetlen a világhálón szörfölünk, kereskedõk, csomagküldõ szolgálatok katalógusaiba, üzleti ajánlataiba botlunk.
Talán sokan idegenkednek a vásárlás e mára már bevettnek mondható formájától, el kell ismern a mindennapi megszokott vásárlás részévé váltak.
Azonban míg a hagyományos értékesítési formáknál tapasztalt vásárló jól kiigazodik jogait és kötelezettségeit illetõen, az eltérõ szerzõdési formák esetében, különösen ha a szerzõdés megkötése során a felek csak távközlõ eszközön keresztül érintkeznek nem árt bizonyos dolgokkal tisztában lenni.
A távollevők között kötött szerződésekre vonatkozó 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) megkívánja, hogy a szerződés fogyasztó és vállalkozás között jöjjön létre, vállalkozás által működtetett távértékesítési rendszer keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a vállalkozás kizárólag távközlő eszközt alkalmaz.
Távközlõ eszköznek minõsül bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében szerzõdési nyilatkozat megtételére. Pl: címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelõlappal, a katalógus, a telefon, a rádió, az elektronikus levél (e-mail), a telefax és a televízió.
Jelen szabályok alkalmazása nem terjed ki a következõkre:
- a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló szerzõdésekre;
- automatából történõ értékesítésre;
- nyilvános távbeszélõ állomás igénybevétele útján a távbeszélõ szolgáltatást nyújtó szervezettel kötött szerzõdésre, pl: telefonos hálózat megrendelése;
- az építési szerzõdésre;
- ingatlan tulajdonjogának vagy ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerzõdésekre, kivéve a bérleti szerzõdést;
- az árverésen kötött szerzõdésre.
Tájékoztatás
Nagyon fontos kritérium, hogy az értékesítõ a tájékoztatási kötelezettségnek egyértelmûen, közérthetõen és pontosan, az igénybe vett távközlõ eszköznek megfelelõ módon köteles minden esetben eleget tenni.
Ha az értékesítõ telefonon tesz szerzõdéskötésre ajánlatot a fogyasztónak, annak kezdetekor köteles közölni legalább cégnevét (nevét), székhelyét (lakóhelyét) és telefonszámát, valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia szerzõdéskötésre irányuló szándékára.
Az értékesítõ a szerzõdés megkötése elõtt kellõ idõben köteles a fogyasztót tájékoztatni:
- az értékesítõ cégnevérõl székhelyérõl a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételi számáról, adószámáról és telefonszámáról;
- a szerzõdés tárgyának lényeges tulajdonságairól;
- az ellenszolgáltatásról, beleértve az ellenszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettséget is;
- a szállítás költségérõl;
- a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeirõl;
- az elállás jogáról;
- a távközlõ eszköz használatának díjáról, ha azt az alapdíjtól eltérõen állapítják meg;
- az ajánlati kötöttség idejérõl;
- a szerzõdés legrövidebb idõtartamáról
Az értékesítõ köteles a fogyasztót a szerzõdés megkötése elõtt kellõ idõben, de legkésõbb a szerzõdés megkötésekor írásbeli tájékoztatóval ellátni, melynek a fenti adatokon túl tartalmazni a kell a következõket:
elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és következményeit,
az értékesítõ azon telephelye címét, ahol a fogyasztó kifogásait érvényesítheti;
a szavatosság, illetve a jótállás feltételeit, valamint a kiegészítõ szolgáltatás (alkatrészellátás, javítószolgálat) biztosítását;
a szerzõdés megszüntetésének lehetõségét, ha az határozatlan idõre szól, vagy tartama az egy évet meghaladja.
Az értékesítõt terheli minden esetben annak bizonyítása, hogy a meghatározott tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, a határidõk betartására vonatkozó elõírásokat megtartotta.
A szerzõdés létrejötte
Gyakran eshetünk abba a hibába, hogy kifejezett vásárlási szándékunk ellenére, illetve anélkül hogy bármit megrendeltünk volna megjelenik a termék az ajtónkban és nem élve az elállás jogával a fogyasztó „nyakán ragad” és köteles az ellenszolgáltatást sürgetõ értékesítõnek haladéktalanul teljesíteni.
Az értékesítõ nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan árut értékesít, illetve olyan szolgáltatást nyújt, amelyet korábban a fogyasztó nem rendelt meg, és a fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet a „hallgatás beleegyezés” elvét ebben az esetben a szerzõdés megkötésének szándékaként értelmezni.
A szerzõdés teljesítése
A felek eltérõ megállapodása hiányában az értékesítõ a fogyasztótól kapott felszólítás kézhezvételétõl számított harminc napon belül köteles a szerzõdés szerinti teljesítésre.
Elõfordulhat, hogy az értékesítõ azért nem teljesíti, mert a szerzõdésben meghatározott áru nem áll rendelkezésére, illetve a megrendelt szolgáltatást nem áll módjában nyújtani, errõl természetesen köteles a fogyasztót haladéktalanul tájékoztatni, valamint a fogyasztó által fizetett összeget haladéktalanul, de legkésõbb harminc napon belül visszatéríteni.
Ha az értékesítõ a szerzõdésben meghatározott módon helyettesítõ áruval, illetve szolgáltatással teljesít, az elállási jog gyakorlása folytán az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségek az értékesítõt terhelik. A költségek viselésérõl, valamint a megfelelõen helyettesítõ áruval, illetve szolgáltatással történõ teljesítésrõl az értékesítõ egyértelmûen és pontosan köteles a fogyasztót tájékoztatni.
Elállás
A fogyasztó a szerzõdéstõl nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat. Ebben az esetben külön ki kell hangsúlyozni, hogy az elállásra nyitva álló határidõ 8 munkanap, nem pedig rendes naptári nap, melyet attól a naptól kezdve gyakorolhat, amikor az árut átvette, szolgáltatás nyújtása esetében pedig, amikor a szerzõdést megkötötte, feltéve, hogy az értékesítõ a tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
Ha az értékesítõ nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, a fogyasztó az elállás jogát az áru átvételének napjától, szolgáltatás nyújtása esetében pedig a szerzõdés megkötésének napjától számított három hónapon belül gyakorolhatja.
Az értékesítõ köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésõbb az elállást követõ harminc napon belül visszatéríteni. A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt az áru visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli.
Ha az áru árát vagy a szolgáltatás díját részben vagy egészben az értékesítõ által nyújtott kölcsön fedezi, a fogyasztó elállási jogának gyakorlása a fogyasztási kölcsönszerzõdést is felbontja.A fogyasztó az értékesítõnek a fogyasztási kölcsönszerzõdés felbontásából eredõ kárát nem köteles megtéríteni, és tõle kamat vagy egyéb költség sem követelhetõ.