A speciális és a hagyományostól eltérő vásárlási formák másik fajtája az üzleten kívül kötött kereskedések, az úgynevezett házaló kereskedelem kapcsán merül föl. Biztosan mindenki hallott, netalán maga is részt vett olyan utazásokon, ahol egy kellemes városnézést követően, pazar fogadás alatt mutatta be a cég az eladandó termékeit, méghozzá nem az üzlethelyiségében, hanem egy kifejezetten erre az alkalomra kibérelt helyen, vagy esetleg a lakásunkon történő személyes megkeresés alapján.
A nem szokványos feltételek eltérő szabályozást is igényelnek, hiszen gondoljuk csak bele kellemes atmoszférát teremtve a megszeppent és jól tartott fogyasztó szinte kényszerhelyzetben érzi magát a megrendelés aláírásakor.
Az Európai Bíróság álláspontja szerint különösen a különböző tényezők indokolják a fogyasztó fokozott védelmét:
- a pszichológiai vásárlási nyomás,
- az információhiány,
- a termék tulajdonságainak és árának összevetése hasonló termékekkel lehetetlen,
- a termék valódiságánk bizonytalansága.
Megkímélhetjük azonban magunkat az ilyen későbbi kellemetlenségektől, ha az ilyen kereskedésekre vonatkozó szabályozást ismerjük és nem félünk élni a vonatkozó jogszabály biztosította lehetőségekkel.
Az üzleten kívüli kereskedési formák részletes szabályait a 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló jogszabály tartalmazza.
A rendelet hatálya
A rendelet hatálya azokra az áru értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésekre terjed ki, amelyek megkötésére eladó és fogyasztó között a vállalkozó kezdeményezésére, a vállalkozó üzletében, telephelyén kívül, illetve annak hiányában kerül sor, így különösen
- a fogyasztó lakásán, munkahelyén, átmeneti tartózkodási helyén, feltéve, hogy a vállalkozó a fogyasztót nem a fogyasztó kifejezett kívánságára kereste fel, vagy
- a vállalkozás vagy harmadik személy által szervezett utazás, rendezvény alkalmával.
A rendelet hatálya kiterjed az olyan áru értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésre is, amely különbözik attól az árutól, illetve szolgáltatástól, amelynek tekintetében a fogyasztó a vállalkozó látogatását kezdeményezte, feltéve, hogy a fogyasztó nem tudta, és kellő gondosság mellett nem tudhatta, hogy ezen áru, illetve szolgáltatás értékesítése a vállalkozó gazdasági vagy szakmai tevékenységi körébe tartozik.
Nem terjed ki a rendelet hatálya:
- az építési szerzõdésre;
- az ingatlan tulajdonjogának, ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerzõdésre;
- a biztosítási szerzõdésre;
- az értékpapírra vonatkozó szerzõdésekre;
- az üzlettel nem rendelkezõ vállalkozó vásáron, piacon, illetve közterületen végzett értékesítõ tevékenységére;
- a vállalkozó és a fogyasztó között kizárólag egy vagy több távközlõ eszköz használata útján kötött szerzõdésre a távollévõk között kötött szerzõdésekre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
Forgalmazható termékek
Üzleten kívüli kereskedés során csak közismert rendeltetésű, bontatlan csomagolású áru forgalmazható.
Nem forgalmazható üzleten kívüli kereskedés során:
- jövedéki termék;
- vetőmag és növényi szaporítóanyag;
- kábítószer és pszichotróp anyag;
- gyógyszer, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyag vagy készítmény, veszélyesnek minősülő anyag és készítmény, növényvédő szer, növényvédelmi célú és termelésnövelő anyag, valamint állatgyógyászati készítmény;
- fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, illetve tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag;
- veszélyes hulladék, veszélyes komponenseket tartalmazó maradvány és leválasztott anyag;
- nemesfém, drágakő és az abból készült ékszer, díszműáru;
- élelmiszer (ideértve a gombát is) a zöldség és a gyümölcs kivételével;
- olyan áru, amelynek értékesítését külön jogszabály előzetes engedélyhez köti vagy tiltja, illetve csak üzletben (piacon) történő értékesítését engedi.
Üzleten kívüli kereskedés céljából a fogyasztó a lakásán 19 és 9 óra között nem kereshető fel, kivéve, ha ehhez előzetesen hozzájárult.
A fogyasztót a lakásán, munkahelyén, átmeneti tartózkodási helyén felkereső személy köteles személyazonosságát, és ha nem a saját nevében jár el, képviseleti jogosultságát a fogyasztónak igazolni.
Elállás a szerződéstől
A vállalkozó köteles legkésőbb a szerzõdés megkötésekor a fogyasztót írásban tájékoztatni az elállási jogáról és annak a személynek a nevérõl és címéről, akivel szemben e jogát gyakorolhatja.
Ha a vállalkozó ezen tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, a szerződés semmis.
A fogyasztó a szerződéskötés, vagy ha ez későbbi, az áru kézhezvételének napjától számított nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől.
Az elállás esetén a fogyasztó nem köteles megtéríteni az árunak azt az értékcsökkenését, amely a rendeltetésszerű használat következménye, és nem köteles az áru használatáért használati díjat fizetni. Az átvett áru neki felróható értékcsökkenéséért azonban helytállni tartozik.
Nem gyakorolhatja az elállás jogát a fogyasztó, ha az árut nem tudja teljes egészében visszaszolgáltatni. Ha azonban részben vissza tudja azt szolgáltatni úgy, hogy a megmaradt rész értéke és használhatósága nem csökkent, a vételár arányos részének visszaszolgáltatását követelheti.